Nem lehet egy egyszerű bocsánatkéréssel elintézni egy olyan tiszteletlenséget, mint ami Törökországgal szemben történt a NATO norvégiai hadgyakorlatán, így reagált Recep Tayyip Erdogan török államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bocsánatkérésére. Az észak-atlanti szövetség hadgyakorlatáról múlt héten azért hívta haza katonáit Ankara, mert az ellenségek között a modern Törökország alapítóját, Musztafa Kemal Atatürköt és Erdogan elnököt is feltüntették. Erdogan incidensről beszélt és arról, hogy nem tűrhető ilyen mértékű tiszteletlenség a szövetségen belül. Az Anadolu török hírügynökség szerint egy számítógépes szimulációban is megjelent Erdogan, mint aki az ellenséggel szorosan együttműködik.
Az eset miatt nemcsak a NATO-főtitkár, hanem a norvég kormány védelmi minisztere, Frank Bakke-Jensen is elnézést kért. Az is kiderült, hogy nem valamiféle hivatalos, szövetségen belüli álláspontot tükröz az „ellenségtábla”, csupán egy török származású katona magánakciójáról volt szó, akit azonnal elbocsátottak. "Az elkövető véleménye nem tükrözi a szövetség álláspontját. Törökország a NATO megbecsült szövetségese, amely nagymértékben hozzájárul a biztonság garantálásához”, olvasható a főtitkár bocsánatkérő nyilatkozatában, ami azonban kevés Ankara számára.
Stoltenberg hét végén személyesen közölte Erdogannal, hogy fegyelmi intézkedéseket foganatosítottak az elkövető ellen, ugyanakkor megelőző intézkedéseket is tettek a hasonló incidensek jövőbeli elkerülése érdekében.
A NATO és Törökország között a tavalyi puccs óta sincs nyílt feszültség, ám olyan tagállamok, mint Németország és az Egyesült Államok viszonya mélypontra került az Erdogan –rezsim jogtipró intézkedései miatt. A puccs után ugyan több száz, a NATO-ban dolgozó tisztet hívott haza Ankara, többjüket „puccsistaként” meg is hurcolt, de sokan megtagadták a parancsot és menedéket kértek állomáshelyük szerinti országban, elsősorban Németországban.
Törökország azonban a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, geopolitikai jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A tagországokkal való feszültségek miatt azonban Ankara egyre inkább közeledik Moszkvához. Szeptemberben aláírták azt a szerződést, miszerint Törökország Sz-400-as orosz légvédelmi rakétákat vásárol a NATO riválisától, Oroszországtól.
