A Közel-Keleten a korábban hangsúlyos palesztin-kérdés helyett az utóbbi időszakban Szaúd-Arábia változó kül- és belpolitikája tereli magára a figyelmet. A múlt héten az olajmonarchiában – példa nélküli módon – őrizetbe vettek tizenegy herceget és mintegy harminc volt minisztert, tulajdonképpen az új trónörökös, Mohamed bin Szalman által felállított korrupcióellenes bizottság utasítására, noha a királyi ház tagjai eddig nem voltak felelősségre vonhatóak. A teljesség kedvéért: a tisztogatás korábban már - többek között - egyházi személyeket, tömegtájékoztatásban dolgozókat is elért.
Trónok harca
A Szaúd-ház több ezer főből áll, ez alapján törzsi szerveződésre, mintsem kiterjedt famíliára emlékeztet. A dinasztialapító, Abdul-Aziz szaúdi király népének szokásai szerint többnejű háztartást vezetett, egyes források szerint huszonnyolc feleséggel és ágyassal. Abdul-Aziz mintegy száz gyermeket nemzett, negyvenöt fiút sajátjának ismert el. Akarata szerint fiai a szenioritás elve alapján követik a trónon, vagyis mindig a legidősebb fiúból válik koronás fő, viszont így a hercegek általában hetven-nyolcvan évesen kerülnek a monarchia élére. A rendszer eddig jól működött, de lassan elfogynak a királyi címre alkalmas aggastyánok. Mégis felfordulást okozott, amikor Szalman király, két és fél éve történt trónra kerülésekor unokaöccsét, Mohamed bin Nájefet nevezte meg örökösének, ahelyett, hogy utolsó élő testvérét tartotta volna meg a tisztségben. Júniusban azonban mégis eltávolította az öröklési rend éléről, helyette Mohamed bin Szalmant, saját harminckét éves fiát nevezte ki. (Ugyanakkor a pátens záradéka megtiltja, hogy fia később saját gyerekét nevezze ki utódjának.)
Ezzel is érzékeltethető, hogy Szalman a hatalmát elsősorban személyi cserékre használja fel. Fiát, akit a közel-keleti sajtó gyakran csak MBS-nek rövidít, a család számtalan tagja utálja. Mivel a hercegek közül többen nyugaton tanultak, ellentét fakad abból is, hogy MBS a hercegek - a fővárosban, Rijádban működő - iskolájában tipikus szaúdi légkörben nevelkedett, azonban példaképként amerikai technogurukra tekint, s elődeihez képest meglehetősen nyitott a modern világra, jó kapcsolatot ápol a médiával is. Sajtóhírek szerint azt sem nézik jó szemmel az udvaron belül, hogy az uralkodó és fia a királyi ház időigényes tárgyalásai helyett gyakran meglehetősen gyorsan, a mértékadó idős családtagok véleménye nélkül dönt bizonyos kérdésekben.
Van is min hőzöngenie a konzervatívoknak. A korai Alzheimer-kórban szenvedő uralkodó fia leváltotta az olajügyi minisztert, helyére neki hűséges vezetőt jelölt ki, s megkezdte az állami olajtársaság, a Saudi Aramco részleges privatizálását. MBS hosszú távon legfontosabb intézkedése a Vision 2030 tető alá hozása lehet: ez a gazdasági program csökkentené az olaj országon belüli hegemóniáját, javítaná a többi iparágat, amelyet éppen az olajfüggőség miatt nem fejlesztettek korábban. A herceg ugyanakkor nem a nyugodtságáról híres, honvédelmi miniszterként háborút kezdett Jemennel (eddig eredmény nélkül, a hadi kiadások viszont nőnek), szorgalmazta a Katar ellen hozott gazdasági blokádot, és miközben Szaúd-Arábia támogatja az Aszad-ellenes szíriai erőket a szír polgárháborúban, egyre erősebben lép fel a síita Iránnal, a nagy riválissal szemben.
Noha az ország prominens világgazdasági szereplő, az olajár világpiaci árának csökkenése számos gazdasági és társadalmi problémát hozott felszínre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idei közlése szerint Szaúd-Arábia könnyen fizetésképtelenné válhat a jövőben, ha ilyen mértékben költekezik. A király októberben történt, történelmi moszkvai látogatásán a nyugati sajtó ki is vesézte az uralkodói luxust: a repülőgép fedélzetét színarany – esőben épp befuccsolt – mozgólépcsőn elhagyó családfő a Bloomberg gazdasági hírügynökség szerint ezerötszáz fős kísérettel érkezett, a vendégeknek a Ritz Carlton és a Four Seasons luxushoteleket teljes egészében lefoglalták. Hasonló érdekesség, hogy a szaúdiak a négynapos tárgyalásra Rijádból szállíttattak maguknak élelmet. Az ésszerűtlen költekezés egyik eleme az is, hogy a vezető hercegek mellett az uralkodócsalád egyéb férfi tagjai is hatjegyű dollármilliós fizetést kapnak. Gazdasági nehézségeket idézhet elő az is, hogy a most nagyjából 30 milliós ország lakossága folyamatosan növekszik, a hatalom pedig plasztikusan fogalmazva azon alapul, hogy az uralkodók gyakorlatilag megvásárolják alattvalóik lojalitását, például társadalmi juttatásokkal (adózási kedvezmény).
Pofonok az egyháznak
Szalman és MBS tudatosan törekszik az egyházi erők visszaszorítására, a király trónra kerülését követően mintegy harminc-negyven politikai elítéltet fejeztetett le, köztük a szaúdi síiták vallási vezetőjét. A reformintézkedések egyike volt, hogy az egyik kormányzóság helyettesének nőt neveztek ki, ez korábban a mostaninál is nagyobb felfordulást keltett volna, hiszen az egyházi hatóság valaha éveken keresztül megtorpedózta az első állami fenntartású lányiskola létrehozását is. És ha már nők: Szaúd-Arábiában 2018-tól jogosítványt szerezhetnek, tehát az egyházi szervezetet valós kihívás érte (az elavultságot mutatja, hogy a vezető hittudósok testületében volt olyan, akinek ötven éves a testületi tagsága), és a nők első alkalommal látogathattak tömegrendezvények alkalmával sportpályára. Ahogy az IMF rávilágított, Szaúd-Arábia még jóléti állam, erősen csökkenő tartalékokkal. A munkanélküliség 12 százalékos, de ez már azzal is visszametszhető lenne, ha a külföldi vendégmunkások helyett nőket alkalmaznának bizonyos szektorokban, akár sofőrként, hiszen az elit körében bevett szokás nem helyi gépjárművezetőt tartani.
A kívülálló nem feltétlenül látja, de a szaúdiakat nagyban foglalkoztatják az ilyen új intézkedések. A hagyománytisztelő Szaúd-Arábiában nagy felfordulást okozott az is, hogy a koronaherceg október végén bejelentette: visszatérnek a „mérsékelt és toleráns” iszlámhoz, amely nyitott a világra és más vallásokra. Az országot sok kritika érte az elmúlt években (a 9/11 után az amerikaiaktól, a mai fokozott migrációs és terrorhelyzetben szinte a legtöbb nagyhatalom részéről, viszont a terror elleni harcba csak azután szállt be az ország, hogy az al-Kaida 2003-ban robbantásokat követett el Rijádban), ezért is volt szükséges a vallási hagyományok átrostálása. Azt szeretnék, hogy a radikális iszlám csoportok ezentúl se a Korán, se a saría paragrafusait ne tudják hatékonyan saját céljaikra fordítani.
Diplomáciai nyitás
A szabadkereskedelmi zónában és turisztikai központ létrehozásában gondolkodó trónörökös még miniszterként kezdett kapukat nyitni a külpolitikában: tárgyalt Kínában, Oroszországban, de az Egyesült Államokban is. Ennek fényében már érthető, Trump elnök miért döntött úgy, hogy gesztusértékű első állami látogatását éppen Szaúd-Arábiába teszi. Sőt, a The Jerusalem Post azt feltételezi, MBS volt az a szaúdi herceg, aki ősszel titokban Izraelbe látogatott. A vizit pikantériája, hogy az Öböl-országok és a zsidó állam között nincsen diplomáciai kapcsolat, előbbiek hosszú időn keresztül illették kemény bírálattal Izraelt palesztin-politikája miatt. Sokan úgy tartják, a reformok célja a hatalom túlzott centralizálása, MBS helyzetének szilárdítása. A Bloomberg azt is megkockáztatja, a nyolcvanegy éves Szalman király az ország első uralkodója lehet, aki lemond a trónról. Ha így történne, a szigorú előírások vezérelte társadalom is komoly változások elé nézhet. Eltűnhet akár a kemény Izrael-ellenes retorika is. Viszont a heves vérmérsékletű herceg korábbi tettei azt sugallják, a hadviselés terén akár újabb következménnyel járó konfliktusokba ránthatja hazáját.
