A minap is "bemutatott" bizonytalankodás miatt nehéz meggyőzni a szavazót arról, hogy érdemes a szerinte tesze-toszák mellé tenni a voksát. Így úgy érezhetik, egyetlen remény a változásra, az összefogás, vagyis, ha az ellenzék összeadja minden, jelenleg durván szétaprózott erejét.
A stratégiákat tekintve a baloldali, liberális kormányt óhajtók 41 százaléka szerint közös listára lenne szükség az ellenzéki oldalon, 39 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a közös lista nem fontos, a lényeg, hogy a választókerületekben csak egy ellenzéki jelölt legyen. Tizennégy százalék szerint sem közös listára, sem közös jelöltekre nincs szükség.
A Republikon Intézet októberben, a 24.hu megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint egyébként a választók csaknem negyede (23 százaléka) vágyik baloldali, liberális kormányra. Ez ugyan kevesebb, mint a Fidesz-KDNP-kormánnyal szimpatizálók 40 százalékos aránya, de több, mint azoké, akik a Jobbikot juttatnák kormányra (13 százalék). A megkérdezettek 23 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A Jobbik-szavazók között a fenti kérdésnél azok kerültek relatív többségbe – 40 százaléknyian voltak –, akik választókerületenként egy ellenzéki jelöltet szeretnének a Fidesszel szemben. 29 százalékuk nem kér az összefogásból, ugyanakkor 22 százalék szerint a közös lista lenne a megoldás. Fontos kérdés persze, hogy ki vesz részt az együttműködésben. Mind a baloldali-liberális kormányt kívánóknál, mint a Jobbik kormányalakítását remélőknél azok voltak a legtöbben, akik szerint az összes ellenzéki párt együttműködésére szükség van. A Jobbik-szimpatizánsok fele (49 százaléka) így gondolja, míg a baloldali, liberális választók egyharmada terjesztené ki az összefogást a Jobbikra is.
A baloldali pártok szavazói között csaknem azonos volt azok aránya, akik szerint nem reális a baloldal és a Jobbik együttműködése (24 százalék), illetve azoké, akik az új baloldali pártok összefogását, illetve a régi pártok közös munkáját látnák célszerűnek (ez felel meg az Együtt által szorgalmazott Új pólus-elképzelésnek, ezt 23 százalék osztja).Azt, hogy minden párt külön induljon, a baloldaliak és liberálisok 13 százaléka, míg a jobbikosok 24 százaléka gondolja jónak.
A kutatás szerint Gyurcsány Ferenc a felmérések szerint továbbra is az egyik legnépszerűtlenebb politikus. A baloldali és liberális választók 19 százaléka gondolja: a volt miniszterelnök annyira elutasított, hogy részvétele csak ártana a pártok közötti együttműködésnek – ennyien osztják tehát az azóta elbukott Botka László korábbi stratégiáját. 72 százalék szerint viszont Gyurcsánynak helye van az ellenzék együttműködésében. A jobbikosok többsége (56 százalékuk) elutasító Gyurcsány szerepvállalásával szemben, de 38 százalékuk elismeri, hogy bár Gyurcsány nem népszerű, a DK-szavazóknak fontos a jelenléte, így a kormányváltás érdekében neki is szerepet kell kapnia az ellenzéki oldalon.
A diagramokkal ellátott teljes cikk itt olvasható.
