Több Hajdú-Bihar megyei iskolát is lehetetlen helyzetbe hoz a mind súlyosabb gyógypedagógushiány. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) beérkezett jelzések szerint Püspökladányban, Nádudvaron, Derecskén és Konyáron már akkora a baj, hogy az aktív gyógypedagógusok jogszabályi kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Az egyik iskolából azt írták: "Kevés az úgynevezett utazó gyógypedagógus. Ezek a kollégák nagyon sok túlórával dolgoznak, emiatt nem tudják a jogszabályok szerint ellátni a feladataikat. Például a halmozottan fogyatékos gyerekeknek a törvény szerint 8-10 órát kellene biztosítani hetente, ebből jó, ha négyet megkapnak. Az integrált autistáknak is sokkal több járna, mint amennyit biztosítani tudnak. Előfordul, hogy egy osztályban hatos összevonás van, holott csak kettő lehetne".
A probléma nem helyi szintű: a PSZ megyei szervezetei országszerte szinte mindenhonnan hasonló állapotokról számoltak be. Nagy hiány van gyógypedagógusokból Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megyében, s máshol is. Magyarszéken például a gyógytestnevelést nem tudják szakszerűen megoldani. Budapesten is vannak gondok: egy XIX. kerületi gyógypedagógiai intézményből a tanév elején három gyógypedagógus is hiányzott.
Ebben a helyzetben nem is csoda, hogy Rétvári Bence államtitkár nemrégiben nagy örömmel jelentette be: a 2013-2016 közötti időszakban 1305 fővel nőtt a gyógypedagógusok száma. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogyan állnak most a számok, arányok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikáiban a 2013/2014-es tanévben összesen 6081 gyógypedagógust tartottak nyilván, a 2016/2017-es tanévben pedig 7386-ot.
Bár minden egyes aktív gyógypedagógusnak örülni kell, Gyarmathy Éva szakpszichológus szerint ez az arány továbbra is kritikusan alacsony. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója lapunknak elmondta, továbbra sincs elég szakember a megfelelő ellátáshoz. – Ráadásul a nem megfelelő tanítási módszerek miatt egyre nő a zavarokkal küzdő diákok aránya, sokkal meredekebben, mint ahogy az ellátásban résztvevő szakemberek száma – mutatott rá.
A szakember állítását az Emmi adatai is alátámasztják: a Köznevelési statisztikai évkönyv szerint a 2015/2016-os tanévben 83.634, míg a 2016/2017-es tanévben már 88.314 sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermek szerepelt a statisztikákban. Vagyis egy év alatt 4680-al nőtt a számuk.
– Többször is hallottam, hogy a pedagógushiány miatt napközisként foglalkoztatják a fejlesztőket, tehát még ez is nehezíti a szakszerű ellátást – tette hozzá Gyarmathy Éva. A szakember szerint a 2012-es Nemzeti alaptanterv is sokat rontott a helyzeten, a központosítással még inkább ellehetetlenült a differenciált fejlesztés lehetősége, amire pedig az érintett gyerekeknek nagy szükségük lenne. – A hibákat, amiket a központ sorozatosan elkövet, az iskolák "fű alatt", sokszor sajnos a gyerekek rovására oldják meg – mondta.
