A szerző „soha életében nem volt olyan szerencsés, hogy alanya állandóan új témákat szolgáltasson” – e szavakkal fogadta Paul Lendvai a Népszava tudósítóját angliai könyvbemutatója után Londonban. Csakhogy Orbán Viktor folyamatosan „bajt kever, akárhányszor fellép, mindig mond valami ellentmondásosat, ami miatt részben utálják, részben csodálják” – magyarázta a 88 éves publicista, író lapunknak, hogy miért is övezi hatalmas érdeklődés most megjelent kötetét.
A London School of Economics – mint utóbb kiderült: az érdeklődéshez erősen alulméretezett – előadótermében mutatták be ugyanis Lendvai, Orbán: Europe’s New Strongman (Orbán: Európa új erős embere – a szerk.) című, új könyvét a napokban, a szerző ez alkalomból tartott ott előadást. Ezután fogadta londoni szállodai szobájában a Népszava tudósítóját, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnökről írt életrajzi munkájáról faggathassuk.
Lendvai lapunknak elmondta, az Orbán-önéletrajz, ahogy a magyar kötet címe, Új honfoglalás is jelzi, nemcsak azt tárja fel, hogyan emelkedett ki a kormányfő a mélyszegénységből, hanem azt a rendkívüli jelenséget is, amint 15-20 fiatalkori barátjával – Áder Jánossal, Kövér Lászlóval, Szájer Józseffel, Handó Tündével – kezdettől fogva szorosan összetart, akikhez néhány új oligarcha, Garancsi István, Andy Vajna is csatlakozott, átrendezve az ország képét.
Kérdésünkre, vajon Nagy-Britanniában miért mutatkozik látható érdeklődés a könyv iránt, Lendvai válasza az volt, hogy egy rendkívüli személyiség szerepe az európai politikában lebilincselő. (Mellesleg az ország vonzerejét az is jelzi, hogy Lendvai A magyarok című kötete tíz nyelvre történt fordítás után rövidesen Kínában is megjelenik, Romániában pedig már a harmadik kiadás készül.) Lendvai korábban többször is találkozott személyesen Orbánnal, de 2010 óta nem kapott alkalmat arra, hogy interjút készítsen vele, vagy meghívja osztrák tévés vitaműsorába. A könyv így a médiában megjelent vagy elhangzott nyilatkozatok, beszédek és felvételek alapján készült.
A Bécsben élő szerző részletesen foglalkozik Orbán gyermekkorával, azzal a gyakorta emlegetett ténnyel, hogy 15 éves korában látott először fürdőszobát. Kitér a fiatal Orbán gyorsan nyilvánvalóvá vált tehetségére, de ettől elválaszthatatlanul arra a segítségre is, amit ő és több barátja és párttársa, köztük Szájer József, vagy az angolul kiválóan beszélő Kovács Zoltán kormányszóvivő Soros Györgytől kapott. Lendvai szerint ugyanis a magyar kormányfő – nyilván meghatározó – személye nem önmagában, hanem pályatársaival együtt vizsgálandó, hiszen „elképesztő emberi- és csoporttörténet” tanúi lehetünk. Eközben Orbánnak, főként 2010 óta minden egyéb adottsága mellett „hallatlan szerencséje” is van. A Brexit, a németországi fejlemények, az amerikai elnökválasztás kimenetele mind-mind neki segített, őt igazolta – állítja könyvében Lendvai. Ugyanakkor tehetségét jelezheti: Orbán volt az egyetlen európai vezető, aki előre kiállt Donald Trump mellett. Azóta ugyan kicsit kiábrándult belőle, mert barátságosabb gesztusokat várt tőle. Lényeg, hogy az érvényesüléshez szerencse is kell és ez Orbán esetében megvalósult.
Orbán régióra kifejtett hatásával kapcsolatban Lendvai minden fenntartása ellenére elismerte az „erős egyéniség” kisugárzását. A Fidesz-vezető volt az első, aki a menekültek ügyében kezdettől fogva könyörtelenül lépett fel, és ezzel a magyar választók között csak további népszerűséget szerzett. Lendvai végeredményben „nagyon ügyes, eszes, cinikus, a pillanatnyi érdekekre játszó” politikusnak rajzolta le a magyar kormányfőt, aki Harold Wilson nagy mondását követve tudja, hogy „egy hét hosszú idő a politikában”. Az emberek könnyen felejtenek, amire emlékeznek, hogy egymást követően két választást nyert és hamarosan jön a harmadik győzelme is. Lendvai szerint ugyanis Orbánnak kedvez a „csak dekorációs célokat szolgáló, a diktatúra hiányát bizonyító ellenzék gyengesége” is. Ez utóbbi magyar politikai közegnek „egyik része tehetségtelen és nulla, a másik a kormány és az apparátus zsebében van, a harmadik pedig túl tapasztalatlan és gyerekes”. Az egyetlen veszélyt a civil szervezetek jelentik Orbán számára, de azok ereje eltörpül lengyel civilekéhez képest.
Lendvait felkavarták a magyar kormány Soros György elleni támadásai az elmúlt hónapokban, melyeknek a korábbi kiadásokhoz képest új fejezetet is szentelt az angol Orbán-monográfiában. A szerző szerint a világ egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezt az embert Magyarország első számú ellenségének tekintik. A történetet „tragikusnak” nevezi. Ahogy lapunknak fogalmazott: ő is Budapesten született, ha egy évvel korábban is, mint a filantróp, ő is átélte a holokausztot, nagy különbség ugyanakkor köztük, hogy ő vagy 25 milliárd dollárral „könnyebb”.
