LMP: a kormány a letelepedési kötvényekkel megvalósította a bevándorlást az EU-ba
Demeter Márta (LMP) a nemzeti konzultációval kapcsoltban azt firtatta, megkérdezte-e a kormány a magyar embereket arról, hogy a fejük felett dönthetnek-e 20 ezer ember érdemi ellenőrzés nélküli beengedéséről az országba a letelepedési kötvény révén, csak azért, hogy fideszes körök "megtömhessék" a zsebüket.
Hozzátette: miközben milliárdokból kampány és nemzeti konzultáció folyik a nem létező Soros-tervről, addig a kormány a kötvényekkel "tudatosan megszervezte és megvalósította a bevándorlást" a teljes schengeni övezetbe. Úgy összegzett: a Fidesz lebontotta az ország biztonsági rendszerét, nem kormányoz, hanem bűnözői logikán szerveződő tevékenységet folytat.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, határozottan visszautasítja a képviselő Orbán Viktorra és a kormányra vonatkozó "hazugságait, gyalázkodásait", semmi alapja nincs az elmondottaknak. Hangsúlyozta, a miniszterelnök az uniós fórumokon mindig a magyar emberek biztonsága érdekében lép fel. Elmondta azt is: Magyarország a világ 10 legbiztonságosabb országa között van, a letelepedési kötvények pedig a gazdaság megerősödéséig jelentettek segítséget. Közölte, a kötvényt igénylők négyszeres szűrőn mennek át, míg döntés születik kérelmükről. Az ország biztonságát a kötvény nem veszélyeztette - hangoztatta.
MSZP: a kormányt és a nemzeti konzultációt kell megállítani
Molnár Zsolt (MSZP) véleménye szerint a kormányt, valamint az álkérdéseket tartalmazó, pénzszórásról szóló nemzeti konzultációt és nem Brüsszelt kell megállítani, a kormány ki akarja vezetni az EU-ból az országot. Rögzítette: a szocialisták nem akarják lebontani a kerítést és nem akarnak felülről nyitott, kötelező betelepítési kvótát sem.
Az ellenzéki képviselő több ügyet is szóvá tett, amelyekre szerinte az egész magyar társadalom választ vár és amelyekben a hallgatás beismerést jelent. Molnár Zsolt a többi között szólt a Pharaon-, a Naffa-ügyről, Kiss Szilárd ügyéről, az Arton Capitalnál történt betörésről, a letelepedési kötvényről.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a képviselő vagy teljesen tájékozatlan, vagy félrevezeti a nyilvánosságot, hiszen az Európai Parlament (EP) a múlt héten döntött azokról a javaslatokról, amelyekről szól a konzultáció. Elmondta, Magyarországot a gazdasági kiszolgáltatottságról, a megszorításoktól, az adóemelésektől, az illegális bevándorlástól és attól a baloldaltól kell megvédeni, amely feladta 1956-ot, mint közös magyar eszményt. Hozzátette: Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője olyan értelmezést adott 1956-nak, miszerint valójában az ÁVO-sok voltak az áldozatok, és hogy október 23-án a szocializmusért kiállókat ünnepeljük, nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, lincselő csőcseléket és a náci restaurátorokat.
Ilyen szavakkal jellemezte a forradalmárokat. Megáll az ész! - fogalmazott Dömötör Csaba.
Az államtitkár szerint nem magánakcióról van szó, hanem ez megtestesíti az egész baloldal hozzáállását 1956-hoz. 27 évvel a rendszerváltás után itt tart az MSZP, ez a párt ugyanaz a párt - hangoztatta. Hozzátette: az MSZP botrányos magatartásával megalázza azokat, akik életüket adták a szabadságért.
"A szó, amit keresünk az a botrány, de közben találtunk egy másikat is, az pedig az, hogy szégyen" - mondta, úgy folytatva: szégyen, hogy az MSZP 2017-ben megtagadja az '56-os hősök kiállását és ezzel mostani szabadságunk alapjait. Az államtitkár szerint ez még egy ok arra, hogy "a mi politikai közösségünk büszkén és méltósággal emlékezzen a pesti srácokra", mert "az igazság náluk van és náluk is marad". Mert ha esik, ha fúj, a magyar szabadság népe és büszke az 1956-os hősökre - tette hozzá.
Jobbik: Rákosi-rendszer nyolc évig állt fent, jövőre a Fidesznek is letelik a nyolc év
Staudt Gábor (Jobbik) szerint a baloldali kormányok a külső érdekeket kiszolgáló helytartók voltak, Orbán Viktor kormányai viszont földesúri, hűbéresi rendszert építenek. Az ellenzéki képviselő azt vetette a kormány szemére, hogy lassan a Rákosi-korba lép át és azt gondolja, hogy aki nincs a kormánnyal, az ellene van, és azzal le kell számolnia. A sajtó munkatársaival kapcsolatban is leszámolás a cél - folytatta -, ilyet demokráciában nem lehet megengedi. Staudt Gábor szerint félnek a véleményüket kifejezni a tanárok, a köztisztviselők, a rendvédelmi dolgozók. A félelemről szól az egész, hogy ne merjen szólni senki, ha a győztesekre írják ki a pályázatot - mondta.
A jobbikos politikus azt mondta, 1956 valódi tanulsága az, lehet félelemre rendszert építeni, de a Rákosi-rendszer is nyolc évig állt fent, "jövőre önöknek is letelik a nyolc év".
Dömötör Csaba válaszában azt mondta, az a párt aggódik most a demokráciáért, amely az iráni Forradalmi Gárdát hozta volna választási megfigyelőnek, amely nem mondatta le azt a képviselőjét, akit kémkedéssel gyanúsítanak, amely sóval hintette volna be a kereskedelmi tévéket és amely az uniós tagság ellen kampányolt. Arról a pártól van szó - folytatta -, amely egy gárdát "ajándékozott" a magyar közéletnek, és amely kiszolgáltatta magát egy földesúrnak.
Vona Gábor Jobbik-elnök ünnepi beszédét Dömötör Csaba úgy értékelte: az pótbeszéd volt azoknak, akik az egyesült baloldali gyűlésre mentek volna. Szerinte Vona Gábor tervének az a lényege, hogy a Jobbik puszta hatalomvágyból feladja korábbi elveit, és kilúgoznak egy korábban nemzetinek tartott pártot. A Jobbik apránként kiiktat mindent a politikájából, ami kicsit is nemzeti - hangoztatta.
Kérdések
Az LMP az Eximbank hiteleiről
Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy egy általánosságban célszerű eszközt, a kötöttsegély-hitelezést a kormány nem célirányosan használ, s azt kizárólag a saját magánüzleti céljai szerint teszi. Szerinte ezeket a programokat a haveri cégeknek milliárdos hasznot hozó üzletekre használják. Azt kérdezte, milyen programok valósultak meg az Eximbank által nyújtott hitelekből, és milyen szempontok alapján választják ki a projektben részt vevőket.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kötöttsegély-hitel program lényege, hogy a piacinál kedvezőbb feltételeket nyújtanak kevésbé fejlett országoknak. Ez nem adomány, ingyenes szolgáltatás, hanem hitel - rögzítette. Azt, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg az érintett államok, az ő joguk, a belső eljárásrendjük alapján. Nem a magyar kormány mondja meg mire használják fel, és kiket vonnak be, ugyanakkor számos országokban nagy sikerű programok valósultak meg - jelezte.
Fidesz: az Európai Bizottság maga ellen nem indít kötelezettségszegési eljárást?
Gyopáros Alpár (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak saját maga ellen kellene kötelezettségszegési eljárást indítania. Mint mondta, az elmúlt években többször politikai indokból indult eljárás Magyarországgal szemben. Nem volna-e morálisan indokolt saját maga ellen is megindítani az eljárást a szerződéses határok feszegetése és áttörése miatt? - firtatta a fideszes képviselő.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: Brüsszel politikai természetű vitarendezési módszerként, nyomásgyakorlási eszközként használja ezt a jogi eljárást. Magyarország a középmezőnybe tartozik az eljárásokat illően, de az látszik, hogy inkorrekt módon járnak el Magyarországgal szemben - mutatott rá. Ezeket azért is tartja problémásnak, mert azt a kérdést feszegetik, hogy az Európai Bizottság kit is képvisel tulajdonképpen, egyes milliárdosok érdekeit vagy az unió 508 millió polgárát.
Jobbik: vezessék be a diplomás bérminimumot!
Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt sürgette, kezeljék érdemben a közszféra egészében jelentkező alulfizetettséget és bérfeszültséget. A minimálbér és a garantált minimálbér mellett be kellene vezetni a diplomás bérminimumot is - javasolta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem végzettség szerinti életpályamodellt vezetett be, hanem szakmai-ágazati életpályamodelleket, amelyek viszont igazodnak a végzettséghez. Hozzátette azt is, hogy a közszféra minden ágazatában volt bérrendezés.
LMP: korrupciógyanús közbeszerzések miatt büntették az Állami Egészségügyi Ellátó Központot
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy már másodszor büntették meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központot korrupciógyanús közbeszerzés miatt. Kért-e vizsgálatot az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: Hadházy Ákos azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem egy külföldi cég nyert egy közbeszerzésen. Egyébként pedig ha valahol szabálytalanság történik, a jogorvoslati rendszer azt kiküszöböli - jegyezte meg.