A kormánypárti politikus kijelentette, Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy módosítani kell az ukrán oktatási törvényt, mivel alacsonyabb szintű jogszabályokkal nem orvosolhatók annak hiányosságai. Németh Zsolt ezzel az ukrán sajtó azon interpretációját cáfolta, amely elmondása alapján úgy értékelte a két ország miniszterei közti találkozókat, hogy Magyarország tudomásul vette az új oktatási törvényt és a végrehajtási rendeletekről kezdődtek meg az egyeztetések.
Sajnálatos, hogy a szakmai párbeszéd lehetősége helyett az ukrán fél politikai támadást indított Magyarország ellen - jelentette ki, hozzátéve, az ukrán oktatási törvény ide vonatkozó, hetedik cikke továbbra is az emberi és kisebbségi jogok súlyos korlátozásának minősül.
Németh Zsolt példaként említette, hogy a jogszabály ellentétben áll az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményével, az Európai Unióval kötött ukrán társulási megállapodással és a kétoldalú magyar-ukrán alapszerződéssel. "Ukrajnát addig kell megállítani, amíg nem késő" - fogalmazott, aláhúzva: Ukrajna önveszélyes politikát folytat, az oktatási törvény mellett ugyanis a nyelv-, az állampolgársági- és az egyházügyi törvények is "be vannak tárazva", amelyek tovább súlyosbíthatják a "már most eléggé nyugtalanító helyzetet".
A Fidesz képviselője reményét fejezte ki, hogy Ukrajnát sikerül azon az úton megállítani, amely saját nyugati országrészének destabilizálása mellett Közép-Európa jövőjét is veszélyezteti. Németh Zsolt szerint örvendetes, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy hete határozatban kimondta, hogy az ukrán oktatási törvény súlyosan korlátozza a kisebbségi jogokat. A kormány emellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács szakértő szerve, a Velencei Bizottság is megerősíti ezt az álláspontot - tette hozzá.
A parlament külügyi bizottságának vezetője ezúttal is megerősítette, Magyarország továbbra is készen áll a szakmai párbeszédre, addig pedig minden két- és többoldalú diplomácia csatornát felhasznál arra, hogy jobb belátásra bírja Ukrajnát.
Mint megírtuk, "Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben" - ez volt Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetőjének válasza arra a hírre, hogy Porosenko elnök aláírta az amúgy valamennyi magyar parlamenti párt szerint elfogadhatatlan nyelvtörvényt.
Nem mindegyik párt reagált azonban ilyen agresszívan a bejelentésre. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje például hisztériakeltés helyett Ukrajna budapesti nagykövetével folytatott megbeszélést, amelynek során hangsúlyozták: a törvény hatályba lépése okán olyan megoldásokat kell találnia Ukrajnának, amelyek nem csorbítják a kisebbségek, így különösen a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználati jogait. Szél kezdeményezte, hogy a megoldási javaslatokról az ukrán kormány illetékesei a kárpátaljai magyarok politikai és szakmai érdekképviseleti szerveivel is egyeztessenek. Az ukrán nagykövet asszonnyal folytatott találkozón a felek rögzítették, hogy a konkrét megvalósítás tekintetében érdemes megvárni a Európa Tanács állásfoglalását, továbbá a konkrét végrehajtási rendeleteket. Ukrajna nagykövete megerősítette az ukrán fél készségét a párbeszédre.
A vitatott jogszabály alapján Ukrajnában 2020 szeptemberétől az általános iskolák ötödik osztályától az ukrán lesz az oktatás nyelve. Pavlo Klimkin szerint erre azért van szükség, hogy a kisebbségek ne szoruljanak ki az államéletből a hiányos ukrán nyelvtudásuk miatt. Szijjártó szerint az ukrán nyelv hatékony oktatása megoldható lenne úgy is, hogy közben ne csorbítsák a kisebbségek anyanyelvi oktatási lehetőségeit. "Nem a balhé a cél” – hangsúlyozta többször Szijjártó. Irina Herascsenko, az ukrán parlament első alelnöke ellenben Facebook-bejegyzésében azzal vádolta meg a nyelvtörvény ellen leginkább tiltakozó magyar illetve román politikusokat, hogy választási kampányíze van a szavaiknak, sőt, "rejtett területi igényeket" vélt kihallani a mondataik mögül.
