Póta Péter, a bíróság szóvivője a témában tartott szerdai sajtótájékoztatón ismertette: míg 2012-ben az ittas vagy bódult járművezetés miatt elítéltek száma 1350 körül alakult, addig 2015-re ez a szám már elérte a 2300-at, s bár tavaly némi csökkenés volt megfigyelhető, még így is meghaladta jócskán a 2100-at a számuk.
Jelentősen, csaknem a duplájára nőtt 2012-ről 2015-re azoknak a száma, akiket eltiltott a bíróság a járművezetéstől: 2015-ben már 1100 körül volt azok száma, aki a bíróság döntése értelmében nem ülhettek a volán mögé. Ezt Balassa Zita, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája az MTI kérdésére a büntető törvénykönyv szigorításával magyarázta. A közlekedési szakjogász hozzátette: a 2013-ban hatályba lépett módosítás kötelező eltiltást vezetett be az ittas járművezetőkkel szemben.
Póta Péter arról is beszélt: a közelmúltban több olyan bírói döntés is született közlekedési balesetekkel összefüggésben, amelyek tartalma nem találkozott a média és a társadalom elvárásaival.
Hangsúlyozta: sokkal enyhébb megítélés alá esnek a közlekedési bűncselekmények, mint az egyéb, szándékos, különösen az élet elleni cselekmények, még akkor is, ha gyakran halálos eredménnyel végződnek. Megjegyezte, a köznyelvben sokszor gyilkosnak nevezik a közlekedési baleset gyanúsítottját, jogi értelemben azonban akkor lehet erről szó, ha például valaki szándékosan akarja kioltani egy ember életét és ehhez eszközként használja a gépjárművét. Ebben az esetben azonban már nem is közlekedési bűncselekményről, hanem élet elleni bűncselekményről van szó.
A kényszerintézkedéseket ért kritikai észrevételekre példaként említette, hogy az elmúlt két és fél évben mindössze 8 esetben indítványozta az ügyészség közlekedési balesetekkel kapcsolatban a gyanúsított előzetes letartóztatását. Jellemzően ittas vezetés, halált okozó ittas vezetés, közúti veszélyeztetés, illetve halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt született ilyen indítvány 2005-ben, 2006-ban, illetve az év első felében. A nyolc esetből hat alkalommal rendelte el a bíróság az előzetes letartóztatást, az érintettek közül ketten külföldi állampolgárok voltak. Két esetben pedig lakhelyelhagyási tilalomról döntöttek.
A törvényszék adatai szerint a közlekedési bűncselekmények jelentős részét a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint a járművezetés ittas állapotban vétsége miatti eljárások teszik ki. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének számít, ha például egy gépkocsivezető bevág egy utasokkal teli busz elé, s így a busz sofőrjét hirtelen fékezésére kényszeríti. De az is közúti veszélyeztetésnek számít, ha valaki egy vasúti felüljáróról a mozdonyra követ, kavicsot, üveget dob, vagy köveket tesz a sínekre, esetleg leszereli a vasúti átjárót előjelző táblát.
Póta Péter az ittas vezetéssel kapcsolatban arra figyelmeztetett: Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, az ittas járművezetésért alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha az ittas sofőr 8 napon túl gyógyuló vagy ennél súlyosabb sérülést okoz, vagy olyan balesetet, amely halálos kimenetelű, a büntetése már 10 évig is terjedhet. Bódult állapotban történő járművezetésért ugyancsak 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A törvényszéki statisztika szerint a közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek száma 2012-től 2015-ig folyamatosan és jelentősen nőtt: míg 2012-ben 1800 körül alakult, addig 2015-ben már meghaladta a 2600-at, s bár 2016-ban némi visszaesés volt tapasztalható, még ekkor is meghaladta a 2500-at. A jogerősen elítéltek elsősorban felnőttkorúak voltak, évente 10 körüli a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. Őket jellemzően ittas vagy bódult állapotban történő vezetés miatt marasztalták el.
Közlekedési bűncselekmény miatt jellemzően felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és közérdekű munkát szab ki a bíróság. A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések száma az elmúlt néhány évben egyszer sem haladta meg az évi 30-at. A végrehajtandó szabadságvesztéseket jellemzően nem halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, hanem ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt szabták ki.
Póta Péter rámutatott: a közlekedési bűncselekmények elkövetői nem a szó általános értelmében vett bűnözők, hanem a mindennapi élethelyzetekre reagáló, a közlekedésben naponta részt vevő emberek, akik az adott helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést hozták meg és viselniük kell ennek következményeit. Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben enyhébb a büntetéskiszabás.