Trump 60 napot adott a kongresszusnak, hogy eldöntse: zöld utat ad-e ezeknek a büntető intézkedéseknek, amelyeket a 2015-ben aláírt megállapodás nyomán enyhítettek. Ahogy korábban is tette, Trump keményen kritizálta a két évvel ezelőtti történelmi megállapodást, és bejelentette, hogy nem írja alá a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Teherán betartja az alkut. Kilátásba helyezte továbbá, hogy azonnal felrúgja az alkut, amennyiben a kongresszus és az Egyesült Államok szövetségesei nem tudják azt hatékonyabbá tenni.
Nem az Irán és a hatok – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia valamint Németország – között aláírt atomegyezmény az első stratégia jelentőségű nemzetközi megállapodás, amely Donald Trump elnöksége alatt veszélybe került. Trump kiléptette már országát a párizsi klímaegyezményből, alig három nappal beiktatása után pedig aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból (TPP). Mindkét megállapodást az Obama adminisztráció írta alá 2016-ban. Jelenleg az 1994 óta működő Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a Kanadával és Mexikóval aláírt NAFTA van napirenden, amit Trump szintén egyik választási ígérte alapján kíván újratárgyalni és/vagy felmondani.
Az iráni atomegyezmény is kezdettől azok közé tartozott, amelynek felmondását szorgalmazta a Fehér Ház új lakója annak ellenére, hogy az európai partnerek sorra figyelmeztetik annak veszélyeire: ha felrúgja, Trump újabb háborúba sodorhatja a közel-keletet. De az amerikai katonai vezetés valamint a lakosság többsége is ellenzi ezt a lépést, mert úgy gondolják, hogy Teherán és Washington viszonyának kiéleződése közel-keleti káoszt idézhet elő. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) az egyezmény bécsi aláírása óta nyolc jelentést adott közzé, amelyben megerősítette, hogy Irán együttműködik az ügynökséggel és teljesíti a megállapodásban vállaltakat. Trump, mivel más választása nincs, csakis arra hivatkozva mondhatja fel az egyezményt, hogy az ellenkezik az amerikai nemzeti érdekekkel. Ezt azonban szinte képtelenség bizonyítania, hiszen saját védelmi minisztere, James Mattis is kimondta múlt héten a szenátus vizsgálóbizottsága előtt, hogy a megállapodás amerikai nemzetbiztonsági érdek.
De Trump kezdettől nem tartóztatta magát az Irán ellenes kirohanásoktól. Nevezte már becstelennek, latorországnak a perzsa államot. Teheránt következetesen a terrorizmus támogatásával vádolja, az Iráni Forradalmi Gárdát pedig egy kalap alatt emlegeti az Iszlám Állammal és az al-Kaidával. Az amerikai lakosság 60 százaléka viszont az atomalku fenntartását támogatja. A független Chicago Council on Global Affairs szerint annak ellenére, hogy a lakosság többsége komoly fenyegetésnek tartja az atomveszélyt, az aláírás óta következetesen az egyezmény fenntartása mellett áll ki, mert helyes döntésnek tartja, hogy Irán korlátozza atomprogramját a szankciók fokozatos feloldásáért cserében. A demokraták körében nagyobb az egyezmény támogatottsága – 73 százalék –, de a republikánus táborban is általában 50-50 százalékos, jelenleg épp 48, úgy hogy Trump legszűkebb támogatói között is 44 százalék van ezen az állásponton.
Mivel az amerikaiak leginkább az észak-koreai atomprogram miatt aggódnak, a Trump csapat titkos szálakról beszél Teherán és Phenjan között, arra hivatkozva, hogy hírszerzési jelentések szerint Irán és Észak-Korea titokban együttműködik a nukleáris fejlesztés terén, civil légijáratokkal szállítják egymásnak az alkatrészeket. Az, hogy Trump nem írja alá a háromhavonta esedékes igazolást, többek között azt is jelentheti, hogy a szíriai fronton fellép az ott harcoló iráni erőkkel szemben, ami igencsak komoly bonyodalmat okozna a nemzetközi politikában.
Donald Trump csütörtökön azzal borzolta a kedélyeket, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az UNESCO-ból, órákkal később pedig aláírt egy rendeletet az egészségbiztosítási törvény, az Obamacare módosításáról. Míg az elnök szerint ezzel sokan olcsóbban juthatnak egészségbiztosításhoz, a kritikus hangok úgy vélik, a módosítás arra késztetheti a fiatal, egészséges embereket, hogy kiszálljanak a rendszerből, így az idősebbek és a betegek költségei nőhetnek. Az Obamacare visszavonása korábban elbukott a kongresszusban.