Az új ukrán oktatási törvény rosszabb helyzetet teremt a magyarok és más kisebbségek számára, mint amilyen helyzetben a Szovjetunióban voltak az oktatás terén – értékelte a helyzetet Szijjártó Péter külügyminiszter Ungváron, miután kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak vezetőivel találkozott. „Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel” – közölte Szijjártó, és arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az uniós tagországok külügyminisztereinek jövő heti tanácskozásán kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát.
– Természetesen Szijjártó Péter olyan javaslatokkal áll elő, amilyenekkel csak akar, de jelen esetben ennek nincs jogi hozadéka – mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász. Semmi értelme azt követelni, hogy az új ukrán oktatási törvény miatt az Európai Unió vizsgálja felül az Ukrajnával kötött társulási megállapodást. Semmiféle realitása nincs ugyanis annak, hogy az EU eleget tesz a magyar külügyminiszter kérésének.
A felülvizsgálattal az unió megakasztaná, sőt visszafordítaná azokat az összetett politikai folyamatokat, amelyek néhány évvel ezelőtt éppen a társulási megállapodás megkötésével kapcsolatban indultak el Ukrajnában – állapította meg Valki László. A szerződés teljeskörűen idén szeptemberben lépett életbe. A társulási megállapodást az EU Tanácsa semmiképpen sem fogja felülvizsgálni.
A nemzetközi jogász szerint Szijjártó Péter nyilatkozata nem több hangzatos, bombasztikus bejelentésnél, amely azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a magyar kormány keményen kiáll a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében.
Az ukrán oktatási törvény ellen nemcsak a kormány, hanem ellenzéki pártok is tiltakoztak. Egyetértés van arról, hogy a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés több nemzetközi egyezményt is sért, például az európai nyelvi chartát vagy a kilencvenes évek elején kötött magyar-ukrán alapszerződést. Ugyanakkor – tette hozzá Valki László – az alapszerződésben az is szerepel, hogy a vitás kérdéseket békés diplomáciai úton kell rendezni.
Az oktatási törvény kisebbségi jogokat korlátozó részét a magyarországi ukránok is felháborodással fogadták. Ezzel együtt Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a Népszava kérdésére nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény csak egy év múlva lép hatályba. A nemzetiségi vezető informális csatornákon keresztül úgy értesült, az ukrán kormány mutat rá hajlandóságot, hogy módosítson a jogszabályon.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter csütörtökön Budapestre látogat: az a célja, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az "új ukrán oktatási törvény lényegét".
Magyarország reagálása az ukrajnai oktatási törvényre a Kreml szerint arról tanúskodik, hogy a jogszabály nem felel meg az európai normáknak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Szocsiban kijelentette: „Nyilvánvaló volt, hogy a rada (ukrán parlament) által elfogadott törvény mély aggodalmat vált ki egy sor európai országból, és ez (a magyar reagálás) ennek a konkrét megnyilvánulása, amely ismételten rámutat arra, hogy a törvény átgondolatlan, és nem felel meg az európai normáknak”.
A Kreml szóvivője Szijjártó Péter ungvári – az orosz sajtóban megkülönböztetett figyelmet kapott – bejelentését kommentálta. Peszkov a magyar kezdeményezést az unió belügyének minősítette, hozzátéve, hogy minden további kérdés megválaszolása a magyar kormány hatáskörébe tartozik. MTI