Jeffrey C. Hallnak, Michael Rosbachnak és Michael W. Youngnak ítélték az idei orvosi Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklásában elmondta, a cirkadián ritmussal, azaz a belső biológiai órával kapcsolatos felfedezéseik rávilágítanak arra, hogy a növények, az állatok és az emberek biológiai ritmusa miként alkalmazkodik a Föld forgásához.
Mit is jelent a belső óra fogalma? Minden élőlény életritmusa a Föld forgásához igazodik. Ezeket az élettani tulajdonságokat az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, de egyes külső, szinkronizáló stimulusok segítenek beállítani. A legfontosabb közülük a napfény. A tudósok úgy vélték, az egész mechanizmus megértéséhez a legegyszerűbb állatok szokásait kell górcső alá venniük. Ezért elsősorban a légyalkatúakkal foglalkoztak. Első lépésként sikerült izolálniuk a rovarok azon génállományát, amely a mindennapi ritmust szabályozza. Ennek során egy proteint találtak, amelyek az éjszaka folyamán felhalmozódnak, nappal azonban ismét eltűnnek. Később pedig a vizsgálatok előrehaladtával a mechanizmus újabb komponenseire is rátaláltak. „Ma már tudjuk, hogy a biológiai óra több különféle sejtben is ugyanazon alapelv alapján működik, az embernél is” - derül ki a Nobel-bizottság sajtóközleményéből.
A belső óránk alapvető jelentőségű az életünk során. Magatartásunkat is meghatározza. Ez felel például azért, hogy éjjel fáradtak vagyunk, felelős az alvási ingerért is. Befolyásolja továbbá a hormonok működését, az alvást, a testhőmérsékletet, az anyagcserét. A belső óra működésének változásai leginkább akkor válnak egyértelművé számunkra, amikor egy utazást követően más időzónába kerülünk, s felborul addigi életritmusunk. A környezet és a belső ritmus már nem illeszkedik egymáshoz, ez pedig jetlagot (gyors időzóna-átlépés) idéz elő.
Amennyiben a belső óránk, életstílusunk miatt, rendszeresen nem kerül szinkronba - például a különböző műszakban dolgozókat fenyegeti ez a veszély -, akkor fogékonyabban leszünk különféle betegségekre.
Göran Hansson, a Nobel-bizottság orvosi részlegének titkára elmondta, rendkívül nehéz eldönteni, ki kapja az elismerést. A döntéshozatalnál a világ 50 professzora gyűlik össze a Karolinska Intézetben, hogy kifejtse véleményét. A vita során derül ki, hogy az adott évben ki szolgált rá legjobban az elismerésre. Szinte rögtön az ülés után jelentik be a győztes nevét, így akadályozzák meg azt, hogy neve kiszivárogjon a hivatalos bejelentés előtt.
A díjért járó összeget idén emelték fel, 9 millió svéd koronára. 2001-től még 10 millió svéd korona járt az elismerésért, ezt azonban 2012-ben 8 millióra csökkentették.
