A jogállam tiszteletben tartását minden tagállam és uniós intézmény egyaránt fontosnak ítéli – mondta Matti Maasikas észt Európa-ügyi miniszter-helyettes a huszonnyolc tárcavezető brüsszeli eszmecseréje után. A miniszteri tanács öt hónapon belül már másodszor tárgyalt a lengyelországi demokrácia helyzetéről, miután az Európai Bizottságot képviselő Frans Timmermans első alelnök tájékoztatta a fórumot a Brüsszel és Varsó közötti párbeszéd állásáról.
Magyarországon kívül valamennyi tagállam arra biztatta a feleket, hogy folytassák a dialógust és találjanak megoldást a vitáikra. A kormány képviseletében felszólaló Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár elsősorban eljárási kifogásokat hangoztatott. Szerinte az efféle „politikai boszorkányüldözésnek” nincs helye a miniszteri tanácsülésen, amely félévente egyszer egyébként is intézményes párbeszédet folytat a jogállamiság helyzetéről. Erre egyébként a jövő hónapban kerül sor, amelyen – információink szerint – az észt soros elnökség a médiapluralizmus témáját tervezi a napirendre tűzni.
Magyar álláspont szerint az Európai Bizottság és Lengyelország közötti jogi vitákat kötelezettségszegési eljárásban lehet elsimítani. Az uniós végrehajtó és ellenőrző testület azonban a jogállam rendszerszintű megsértésének a veszélye miatt aggódik, amire nem orvosság a jogi eljárás. Erre találták ki az EU Szerződés 7. cikkelyét – az úgynevezett „nukleáris opciót” – amelynek bevetését azonban senki sem vetette fel a hétfői vitában.
Frans Timmermans korábbi megszólalásaihoz képest viszonylag derűlátóan nyilatkozott a párbeszéd és a megállapodás esélyeiről, miután varsói tárgyalópartnerei immár készségüket hangoztatták a tárgyalásokra. Az alelnök közölte azt is, hogy behatóan tanulmányozni fogják Andrzej Duda lengyel államfő javaslatait egyes bírósági törvények módosításáról. Mindamellett azt javasolta a varsói kormánynak, hogy kérje ki a neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság véleményét a két jogszabályról.
Az Európai Bizottság tavaly január óta folytat úgynevezett jogállamisági dialógust a lengyel kormánnyal. Ez idő alatt három ajánlást tett az alkotmánybíróság és az igazságügyi rendszer reformjára vonatkozóan, a rendes bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt pedig kötelezettségszegési eljárást indított. Az uniós testületnek nincs felhatalmazása arra, hogy a szavazati jog megvonásával járó 7. cikkelyes eljárást kezdeményezzen Lengyelország ellen, viszont felkérheti a kormányokból álló Miniszteri Tanácsot, hogy négyötödös szavazati többséggel döntsön a javaslatról. Brüsszelben azt hangsúlyozzák, hogy a „lengyel ügy” még nem tart itt.
Elhatárolódott Kaczynskitól a lengyel elnök
Andrzej Duda lengyel elnök jóval enyhébb gazságügyi reformtervezetet tett közzé annál, mint amit a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) tett le a képviselők asztalára. A tervezet egyértelmű elhatárolódás egykori mentorától, Jaroslaw Kaczynskitól, s ez a kormánypárt szétszakadását vetítheti előre. Duda, aki két hónappal ezelőtt meglepetésre megvétózta a kormánypárt több olyan igazságügyi javaslatát is, amely teljhatalmat biztosítana a kormányzó párt számára, nem fogadja el azt, hogy a PiS saját játékszerévé tegye az igazságszolgáltatást, s ez az általa előterjesztett javaslatból is egyértelműen kiviláglik.
Egy pártok feletti megoldást javasol, egyben saját kompetenciáinak kiszélesítését is. Előterjesztésének legfontosabb pontja az, hogy nem bocsátaná el a legfelsőbb bíróság minden tagját. Brüsszel az eredeti törvénynek ezt a pontját bírálta a leghevesebben, s fenyegette meg Varsót szavazati jogának elvételével, egyúttal a 7-es cikkely aktiválásával a lengyel kormányt. Duda javaslata értelmében a bírákat 65. életévük betöltésével nyugdíjaznák, ugyanakkor az elnök dönthet úgy is, hogy meghosszabbítja a bíró hivatali mandátumát.
Ez nemcsak a testület megújulását biztosítja, hanem a folyamatosságot is. Az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjainak megválasztásához pedig háromötödös többséget írna elő. A szejm javaslatában egyszerű többség szerepelt. Ha Kaczynski elutasítja Duda tervezetét, elmélyül a PiS belső megosztottsága.
