Győzedelmes harcot vívott az Orbán kormány a munkanélküliség ellen. A diadalmas hadjárat eredménye, hogy az elmúlt 27 évben nem volt ilyen alacsony a hazai állástalanok száma. Az állampárti propagandisták - mint a miniszterelnök, az államtitkárok, szóvivők - nem győzik hangsúlyozni, hogy mi mindent tettek a munkahelyek teremtése és megvédése érdekében. Igaz, elsősorban a munkavállalóktól sikerült megvédeni a munkahelyeket. És ez jó mulatság, férfimunka volt! Kellett hozzá ész és akarat. Le kellett küzdeni a Soros-bábszínház szereplőinek, a civileknek és a nem kormányzati szervezeteknek a gáncsoskodását.
Megszülettek az Orbán-klánra és haveri körére szabott törvények, az uniós és hazai adófizetők közpénzének magánosításával létrehozott lombik oligarchákból álló „nemzeti burzsoázia”. (Ez a lombik program nem zavarta a katolikus püspöki kart. ) Fáradságos munkával évek során ki kellett építeni az állami szintű korrupciót, ami a Corvinus Egyetem rektora szerint csak kívülről látszik annak, valójában a Fidesz gránitszilárd politikájának alapköve.
S lám, a számok ismét a kormányfőt igazolják! Idén az első negyedévben már 54 401 betöltetlen szabad állás volt. A szabadságharc sikerét jelzi, hogy 2013-hoz képest majd’ kétszer annyi munkahelyet sikerült megvédeni a keményen dolgozó kisemberektől. Közülük ugyanis becslések szerint 500-600 ezren már a hanyatló Nyugat (copy right Orbán Viktor) munkahelyeit foglalták el menetből indított rohammal. Családi, baráti és ismeretségi körben a 20-40 év közötti, külföldre távozott fiatalok számlálását egy tucatnál feladtam.
A munkahelyvédelmi és -teremtési főhadiszálláson a "túlgyőztük magunkat" érzés lehetett úrrá, mert az utóbbi időben már hazacsábítanák a többségében nem is kizárólag a jóval nagyobb jövedelem miatt „kitántorgott” százezreket. Bevetették Túró Rudi vonzerejét és "Gyere haza fiatal!" programot is hirdettek.
De Rudi nem volt elég csábító, és a Gyere haza program körüli botrányok is inkább azt üzenték: ne gyere haza fiatal! Nem is jönnek.
