Így a legtöbb könyveléssel, adótanácsadással foglalkozó vállalkozást tömörítő szakmai szervezet a teljes módosítócsomagot szükségtelennek tartja. Annak kapcsán, hogy a tervezet lazítja az adóhatóság előtt eljárók körét, javasolják: csak regisztrált és tanácsadásban is jártas mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, bizonyos esetekben könyvvizsgáló és adójogi szakjogász képviselhesse a vállalkozásokat a NAV előtt. A lazítás ugyanis jelentősen csökkenti a szakmaiságot, egyszersmind valójában a hatóságnak kedvez, mivel így gyenge és kevésbé felkészült képviselőkkel áll majd szemben - vélik.
A jogállamisággal ellentétesnek tartják, hogy az adózónak az ellenőrzés előtt vagy alatt úgynevezett teljességi nyilatkozatot kellene tennie. Így az adózó a fellebbezésben, illetve az ez alapján indult eljárásban már nem hivatkozhatna olyan tényre, amiről korábban is tudott. Pedig az érdekképviselet érvelése szerint a tényállást az adóhatóságnak kellene bizonyítania.
Szerintük a késedelmi pótlék növelése se szolgál mást, mint az adóhatóság rendszerének hiányosságai miatt elmaradt bevétel ellentételezését az alapvetően tisztességes, de néha esetleg késve fizető adózók kárára. Mivel az önellenőrzési pótlék a megnövelt késedelmi pótlék fele, ez is emelkedik. Ez az önellenőrzések ellen hat, és rontja a hiba adózói feltárását, az önkéntes jogkövetői magatartást. A nagy összegű tartozókkal szemben viszont szigorítanának: a gazdasági szereplők esetén 100 millió forintról 10 millió forintra csökkentenék a közzétételi értékhatárt.
