Balatoni pecsenyesütő ismerősöm minden évben ugyanazzal a szöveggel ámít: higgyem el neki, nincs cudarabb kenyérkereseti lehetőség, mint az övé. Talán még rosszabb is, mint a mezőgazdáké, mert ők bízhatnak abban, hogy eső után kiderül, hideg után felmelegszik, és végül minden rendbe jön. De a tó partján nem egészen három hónap alatt kell megkeresniük az egész évre valót.
Innen nézve tényleg sajnálatra méltó a pecsenyesütögetők sorsa, de azért nem ők az egyetlenek, akik hasonló cipőben járnak.
Még sanyarúbb a választási tanácsadók élete. Nekik három-négyévente van módjuk megsütni a maguk pecsenyéjét, addig kell várniuk egy-egy újabb jól fizető megbízatásra. Aligha véletlen, hogy a választási hajrá küszöbén egyre több politikai szervezet háza tájáról érkeznek hírek, miszerint ezzel vagy azzal a választási guruval készülnek szerződni. Valami olyasmi játszódhat le a háttérben, mint az átigazolási időszak utolsó napjaiban a labdarúgás világában.
A Fideszt veszteség érte, a lejárató kampányaival nevet szerző Birnbaum-Finkelstein páros utóbbi tagja jobb létre szenderült. A párt jó ideje e két „topkategóriás” New York-i konzultáns kottájából politizál, akiknek több évtizedes rutinjuk van a negatív kampányok megtervezésében. A két tanácsadó közül a még „megvehető” Birnbaum a kutatások és kampányok operatív szervezésével foglalkozik; Finkelsteint Orbánnak pótolnia kell valaki olyannal, aki képes értelmezni az összefüggéseket, aki megfogalmazza az üzeneteket és kidolgozza azok közvetítési technikáit. Lehetőleg az emberi gyarlóságra építve. Habonyt emlegetik e poszton, aki már jó ideje kisinaskodott Finkelstein boszorkánykonyhájában.
Aztán a Fidesz és a kormánybarát sajtó az egykor az MSZP kampányát segítő izraeli politikai tanácsadón, Ron Werberen kezdte köszörülni a nyelvét; érzékeltetve, hogy jobboldali körökben Werber személyétől várják a "gyűlöletkeltő" kampány visszatértét. Lehet, hogy Werber furmányos kampányszakember, a nemzetközi politikában és a negatív kampányüzenetek célba juttatásában tényleg szerzett tapasztalatokat, de most alighanem lyukra futtatta a fideszeseket.
2002-ben a Werbernek még „szót fogadó” szocialisták megnyerték a választást, de később mintha kölcsönösen elfogyott volna a bizalom. Úgy szakítottak, mint a rossz házasok; az izraeli kampánygurut csak a "jómodora” tartotta vissza, hogy ki ne teregesse bizonyos szoci politikusok vélt vagy valós szennyesét, ami szerinte a kudarchoz vezetett. Egy áprilisi interjúban az „MSZP-ben bujkáló téglákról” beszélt. Mégis mindkét oldalról tettek egy halvány kísérletet a közeledésre, de ami eltört, nem forr össze. Nem a szocikkal, alighanem az LMP-vel készül összebútorozni, most majd Szél Bernadették pecsenyéjét segít megsütni. Dafke, mondanák erre a Dohány utcában. Botkáék ezek után a maguk házi válogatottjával készülnek a kampányra, a sajátjaikban bíznak, Vonáék Simicskában.
Majd elfelejtettem: a Balatonon bezártak a lángos- és pecsenyesütők. A politikában most kezdődik e "rokonszakma" szezonja.
