Tünetek esetén már nagy a baj
Stroke-ról akkor beszélünk, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy vérzés lép fel. A stroke tünetei meglehetősen ijesztőek, és attól függenek, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus. Ennek megfelelően kialakulhat látás-, beszéd- vagy mozgászavar, féloldali- vagy teljes bénulás. A stroke tüneteit nem szabad összekeverni a TIA (tranzitorikus ischemias attack) tüneteivel, amely csak meghatározott ideig tart és nincs visszafordíthatatlan hatása a szervezetre. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a TIA nagyon fontos előjele a stroke-nak!
Tényezők, amelyek hajlamosíthatnak a stroke-ra:
- Nyaki érszűkület
A szűkült nyaki erek semmiféle érzékelhető tünetet nem okoznak, ám hatalmas kockázatot rejtenek a stroke kialakulása szempontjából. Egy osztrák vizsgálatban 435 embert követtek nyomon két éven keresztül, akik mind nyaki érszűkülettel rendelkeztek. Ezt minden esetben nyaki ultrahangos és ún. Doppler ultrahangos vizsgálat igazolta. A kutatás végén összegzett eredményekből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a nyaki artériáiban zsíros plakkok rakódtak le, hatszor nagyobb az esélyük a stroke-ra, mint azoknak, akik másféle, nem ilyen típusú plakkal élnek.
- Magas vérnyomás
Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki, a stroke miatt elhunytak 60-80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelenlévő hipertónia. A katasztrófa közvetlen oka, hogy az agy egyik nagyobb ere megreped és a vér szó szerint elönti, így megbénítja az adott agyi területet.
- Magas koleszterinszint
A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek eredményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.
- Cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség és a vele gyakran együtt járó metabolikus szindróma növelik az érelmeszesedés kockázatát, ugyanakkor a diabétesz károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel pedig fokozza a stroke kialakulásának esélyét.
- Dohányzás
A dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrög képződés kockázatát. A dohányosokban ezen kívül csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke, vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.
A kivizsgálással megelőzhető a baj
- Nagyon fontos, hogy mindazok, akik rizikófaktorokkal rendelkeznek – és idetartoznak a meglévő szív- és érrendszeri betegségek is – rendszeresen, egy-két évente vizsgáltassák ki magukat. Ha megfelelő orvosi kezeléssel és életmódváltással sikerül csökkenteni és stabilizálni a vérnyomást, kezelni a véralvadási problémákat, valamint normalizálni a vércukorszintet és koleszterinszintet, rengeteget tehetünk a stroke megelőzéséért – hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
