Némi izgalom történt Ferenc pápa kolumbiai látogatásának utolsó napján. Amikor ugyanis Cartagenában egy kisgyermeket akart üdvözölni, pápamobiljának sofőrje túlságosan hirtelen fékezett, s beütötte a fejét az üvegbe. Vérezni kezdett a szemöldöke, de nagyobb baj szerencsére nem történt. A katolikus egyházfő az esetet szokásához híven némi humorral kommentálta: „Behúztak egyet, de jól vagyok” – közölte az apró incidens után. A kolumbiai városban több százezren fogadták az egyházfőt, ám nem csupán Cartagenában, hanem minden állomásán kivételes népszerűség övezte.
A pápa látogatása természetesen nem az apró baleset miatt marad emlékezetes. Eleve nehéz feladatra vállalkozott, amikor Kolumbiát választotta úti célként. Az országban öt évtizeden keresztül polgárháború dúlt. Mára béke köszöntött Bogotába, négy évig tartó tárgyalások után, a szélsőbaloldali gerillamozgalom, a FARC megszabadult fegyvereitől, s az egykori gerillák uniformisukat öltönyre cserélték, politikusként, parlamenti képviselőként folytatják pályafutásukat. Kolumbiában azonban nem annyira kiforrott a demokrácia, hogy egyértelműen kijelenthessük: az ország a béke szigetévé vált.
Ferenc pápa argentinként jól ismeri a helyi viszonyokat, s meg is találta a közös hangot vendéglátóival, ugyanakkor időnként a bírálatoktól sem riadt vissza. Három fontos üzenettel érkezett az országba. Hangoztatta, a békének nincs alternatívája, ez azonban csak akkor válhat tartóssá, ha megbocsátanak egymásnak azok, akik egykor egymással szemben álltak. Látogatásának tetőpontjaként múlt pénteken a polgárháború túlélőivel, volt gerillákkal találkozott. Különböző nézetű emberekkel beszélgetett, ezzel is jelezve: a nemzeti megbékélés gyűlésének szánja az eseményt.
Beszédét sokáig idézik majd az országban. Mondatait hallván sokan sírni kezdtek. „Nem lehet a gyűlöleté az utolsó szó” – emelte ki. Elismerte, nem könnyű elfogadni a változásokat, békejobbot nyújtani azoknak, akik egykor erőszakot alkalmaztak velünk szemben. Ugyanakkor a legsürgetőbb és legnehezebb feladat az, hogy szembe kell nézni a múlttal, fel kell dolgozni mindazt, amit történt. Ez lehet a megbékélés záloga.
Ferenc pápa kiemelte, az ország lelki újjáépítésében kiemelkedő szerepet kell vállalniuk a fiataloknak. Most lehetőségük nyílik, hogy olyan államot hozzanak létre, amilyenről „mindig is álmodtak”. A helyi püspököket felszólította arra, ők is vegyék ki a részüket az ország átalakításából. Ferenc feltűnően kritikusan beszélt a helyi egyház elöljáróiról, úgy vélte, a papok, püspökök túlzott toleranciát tanúsítottak a hatalmon lévőkkel szemben. A pápa „nyitott, befogadó” egyházat követelt, s azt, legyen kész a változásokra.
A politikusokat is figyelmeztette arra: a gazdaságot sem hanyagolhatják el. Utalt arra, szociális szempontból megengedhetetlen a javak egyenlőtlen elosztása. A közjó úgy érhető el, ha tiszteletben tartják az emberi méltóságot, elismerik a szegények és hátrányos helyzetben élők jogait. A politikusoknak ezt kell törekvéseik középpontjába állítani – hangoztatta.
Láthatóan remekül megértette magát Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel. Bírálatok is érték az egyházfőt amiatt, hogy túl közel került az államfőhöz és túlzottan kiállt a FARC-kal megkötött békemegállapodás mellett.
Az egyházfő rendkívül sűrű programot bonyolított le 20. lelkipásztori útja során. Összesen 12 nagyívű beszédet mondott, négy szentmisét tartott. A kolumbiai polgárháború két mártírját emelte a boldogok sorába. Számos találkozót bonyolított le. Bár sokan arra számítottak, hogy a venezuelai válságról is hosszasan értekezik majd, a téma végül alig került szóba.
A pápát minden városban hatalmas lelkesedéssel fogadták. Több helyen áttörték a kordonokat, így a belbiztonságiak számára inkább rémálommal ért fel az elmúlt öt nap. Ferenc azonban érezhetően élvezte az emberek közelségét, támogatásukat. Mondhatni otthon érezte magát.
A helyi kommentárok szinte egyöntetűen pozitívak voltak. A legnagyobb napilap, az El Tiempo megjegyezte: bár önmagában a katolikus egyház feje nem hozhatja meg a „csodálatos változást”, látogatása „a nagy nemzeti megbékélés kezdetét jelentheti”.
