Fárasztó napok elé néznek a brit honatyák, akik a hosszú nyári vakáció után csak két hétig üléseznek, majd átteszik székhelyüket az éves pártkonferenciák vidéki helyszíneire. Az őszi ciklus érthető módon a legaktuálisabb témával, a Brexittel kezdődött el kedden. David Davis kilépésügyi miniszter az alsóházban beszámolt a brüsszeli megbeszélések előrehaladtáról, ami – a harmadik fordulót lezáró közös sajtótájékoztató, majd Michel Barnier EU-tárgyalóbiztos és brit partnere hétvégi pengeváltása után – inkább megtorpanásnak látszik.
Theresa May váratlan bejelentését követően – miszerint „nem adja fel” és a 2022-es parlamenti választás után is ő kívánja vezetni a Konzervatív Pártot és az országot –, minden bizonnyal fokozott érdeklődés kíséri a szerda déli interpellációs félórát, amelyben július közepe óta először csap össze a kormányfő és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére. Egy nappal később pedig megkezdődik a Nagy Visszavonulási Törvény második olvasatának vitája, amelyről jövő hétfőn voksolnak a képviselők. Ez a lépés csak a nyitánya a részletes, minden bizonnyal idegőrlő bizottsági szakasznak. Az európai törvényeket a brit rendszerbe integráló, lényegében az első, a Brexittel kapcsolatos jogi aktust a Munkáspárt néhány „maradáspárti” konzervatív megnyerésével le kívánja szavazni, hacsak annak tartalmát a kormány nem változtatja meg gyökeresen. A képviselők aggódnak, hogy a Visszavonási Törvényt a parlamenti szabályok ügyes interpretációjával a végrehajtó, és nem a törvényhozó hatalom, azaz kormányzati hivatalok fogják igazítgatni.
Theresa May szeretné kimozdítani a holtpontról a Brexit-tárgyalásokat. A Downing Street 10. egyik szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy az eddigi, havi egy üléssorozat helyett gyakoribbá szeretnék tenni a megbeszéléseket. Brüsszel csodálkozását fejezte ki az ötlet hallatán. Egy meg nem nevezett EU-forrás azt találta nyilatkozni a The Times munkatársának, hogy ennek akkor van értelme, ha Londonnak „érdemleges mondanivalója van”. „Őszintén szólva nincs már több feltárni való dolog. Most már tárgyalnunk kellene. A második és harmadik forduló idején is néhány nap alatt kifogytunk a lendületből. Mit fogunk csinálni a gyakoribb találkozások alatt?” – tette fel a költői kérdést az uniós forrás. A rendszeresebb összejövetelek fő célja a pénzügyi elszámolás lenne, melynek látszólag még az elvi alapjai sincsenek tisztázva. Frappánsan fogalmazott Nick Clegg, a Liberális Demokraták korábbi vezetője, volt miniszterelnök-helyettes, bírálva a brit kormány felkészületlenségét. Ahhoz hasonlította, mint amikor valaki bámészkodik egy építési területen és azt állítja: „előrehaladást értünk el, mert készítettünk egy pohár teát”.