Kifejtette: fontosnak tartja, hogy Románia aktív résztvevője legyen azoknak a regionális államcsoportosulásoknak, amelyeknek külpolitikai álláspontját közös vagy azonos körülmények határozzák meg. Példaként említette a visegrádi országokkal való szorosabb együttműködést a "V4 plusz" formátumban való részvétel révén. Tariceanu szerint a kapcsolatoknak technikai együttműködésre és politikai egyeztetésekre kell kiterjedniük.
Úgy vélte, hogy "a román szuverén nemzetállam-projekt emelheti ki a névtelenségből és a láthatatlanságból" a román külpolitikát.
A román szociálliberális kormánykoalíció kisebbik partnere, az ALDE elnöki tisztségét is betöltő szenátusi házelnök úgy vélte, Romániának nem kell illúziókat táplálnia, hiszen a pusztán hűséges, fegyelmezett és hallgatag nemzetközi szövetségesi státus nem fog elismerést hozni az országnak. "Lehet, hogy ez olyan biztonságot ad, amelyben Romániának ritkán volt része a történelem során, (....) de a biztonság nem örökre szavatolt" - hangoztatta.
Rámutatott: Romániának nem szabad beletörődnie a "másodlagos szerepkörbe", arculatát nem határozhatja meg kizárólag az EU- és a NATO-tagság. A román külpolitika erejét a nemzetközi szövetségek és a stratégiai partnerségi kapcsolatok iránti hűség mellett olyan elveknek, meggyőződéseknek és terveknek kell adniuk, amelyek szerint a románok saját életüket alakítják. Tariceanu szerint az egyik ilyen elv a demokrácia kell legyen.
Úgy vélte, a román külpolitikában elsőbbséget kell élveznie a nemzeti szuverenitás elvének. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy "nacionalistákká, populista és fellengzős értelemben vett hazafiakká" kell válniuk.
Bukarestben kedden kezdődött a román diplomácia éves találkozója, amelynek egyik meghívott előadója szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter volt.