Botka László a baloldali értelmiséggel kezdett párbeszédet Szegeden - foglalhatnánk össze a találkozót, amelyet az MSZP miniszterelnök-jelöltje szervezett szombat délutánra. Az eseményen Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje is hitet tett a megújuló baloldali politika, valamint a Botkával való partnerség mellett. ( A címben idézett mondatot Zugló polgármestere, a Párbeszéd társelnöke mondta.)
Házasságkötés helyszíne is volt az a szegedi szabadidőközpont, ahol Botka László meghívására megjelent a magyar baloldali értelmiség egy része szombat délután. Az MSZP alelnöke, Ujhelyi István vezette fel - erre is emlékeztetve - azokat a pódiumbeszélgetéseket, amelyek során neves szakpolitikai szakértők osztották meg a baloldaliságról, a baloldal megújításáról alkotott elképzeléseiket.
A baloldali értelmiségi találkozón természetesen jelen volt az MSZP színe-java: elnöke, választmányi elnöke, számos országgyűlési képviselője, de ott voltak a párthoz kötődő, régóta ismert, s újabb arcok is. Ami viszont meglepetésként hathatott, hogy civilek és más pártok képviselői is baráti egyetértésben kávéztak és beszélgettek azokkal, akikről az elmúlt hónapok során rendre nem a legszebben nyilatkoztak, sőt, az esetleges összefogás, együttműködés esélye is kétségesnek tűnt. Most mégis jelen volt a Párbeszéd fél vezérkara, így például Karácsony Gergely pártelnök és a szóvivő, Tordai Bence is. De megjelent Komáromi Zoltán egészségpolitikus, aki az Együtt választmányának alelnöke, s akinek régóta felmerült a neve, mint Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt esetleges árnyékkormányának tagja. Noha az MSZP jónéhány képviselője kijelentette már: Botka nem tervez árnyékkormányt, azt a jelenlévők névsora egyértelműsíthette, hogy együtt kíván működni bizonyos szakértőkkel, pártszínektől függetlenül.
Igazságosság, igazságos Magyarország - ezek lehetnek azok a hívószavak, amelyek nyomán kialakulhat egy baloldali narratíva - kezdte a felvezető beszélgetést Krémer Balázs és Lakner Zoltán. A szociológus és a politológus "Igazságos Magyarországot" molinó alatt ült, így aztán sokakat nem érhetetett meglepetésként, hogy erről lesz szó ezen a szombat délutánon. Krémer ugyanakkor a kályhától indított, s a hitről, vallásról, valamint az emberek által konstruált valóságokról elmélkedett, majd kifejtette: a vallásalapítás szükségességéről fog beszélni. Krémer szerint az emberek egy "kicsit hülyék", azaz hiszékenyek, épp ezért lehet őket manipulálni.
Lakner Zoltán szerint viszont inkább olyan időket élünk, amikor a társadalom már túl van azon, hogy a rendszerváltáshoz fűződő narratívába vetetett hitnek még ereje legyen bennük, ezért lenne szükség más, új ideológiára. Az űrt ugyanis egyedül a fideszes nemzeti ideológia tölti, de az csakis arra épül, hogy valakit kizár a nemzet fogalomköréből. Úgyhogy Lakner szerint épp arra kellene a hangsúlyt fektetni, hogy ha bármilyen kormányzóképes alternatívaként kíván valaki feltűnni, annak legyen egyfajta nemzeti narratívája. Az a kérés, hogy ez lehet-e az igazságosság - konkretizálta Lakner, akire válaszolva Krémer az egyenlőtlenségekről bocsátkozott okfejtésbe, majd provokatív kifejezésekkel kívánta rávenni a hallgatóságot, arra hogy "legyenek vagányak és csibészek". Lakner úgy foglalta össze a beszélgetést, hogy a politikusokat politizálására biztatták.
Ezután Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa mutatkozott be baloldali szakértőként. Úgy vélte, már négy éve elfogadták a baloldali pártok az általa kidolgozott egészségügyi szakmai programot, amely a betegellátás lakossághoz történő közelebb vitelére alapozva, s az ellátási hiányosságok szisztematikus pótlását vetítené előre. Ezután fölsorolta az egészségügy jól ismert bajait. A rendbetételnek három feltételét látja: erős politikai támogatást, önálló, felelős egészségügyi minisztériumot, valamint megfelelő költségvetési forrást. Komáromi - mint mondta - munkára jelentkezett, amikor Botka László felkérésére elvállalta, hogy kidolgozza a baloldal egészségügyi választási programját.
Büttl Ferenc közgazdász, a Párbeszéd tagja, a Kettős Mérce egyik szerzője, aki korábban részt vett az Együtt-PM gazdasági programalkotásában arról beszélt: azért van jelen - szintén Botka László felkérésére -, mert itt az ideje és az alkalma annak, hogy az MSZP valóban baloldali legyen. Úgy vélte, olyan történelmi, gazdasági helyzet állt elő Magyarországon, amikor valóban lehet és kell baloldalinak lenni. Beszélt arról a társadalmi többségről, amely a jelenlegi kormány által partvonalra van szorítva, s amelyen kell és lehet segíteni. Lehet olyan helyzetet teremteni a munkavállalói jogok erősítésével, újraelosztással a munka megbecsült bérezésével, elismerésével a kizsákmányoltak helyzetén javítani lehessen, így egy igazságosabb társadalomkép alakulhasson ki - érvelt Büttl. Beszélt arról is, hogy azok a magasabb jövedelmű középosztálybeliek, akik ugyan nem értenek egyet a mai kormánypolitikával, de nem akarnak több adót fizetni, ésszerű, fölvállalt kompromisszumokkal és partnerséggel meggyőzhetőek lehetnek, hogy igazságosabb Magyarországért kell mindannyiunknak tenni.
Az igazságos szociálpolitikáról Andor László volt uniós biztos, egyetemi tanár is beszélt, aki elsősorban az uniós szociális különbségekről, valamint az azok felszámolására irányuló diplomáciai és nemzetközi partnerségi folyamatokról szólva arra jutott: ezt a célkitűzést függetlenné kellene tenni attól, hogy éppen ki kormányoz. Csakhogy ma Magyarországon éppen ellenkező irányú mozgást visz véghez a kormány, amely nemcsak romló európai kapcsolatrendszerünkben, de térségi szinten is hátrányba sodor minket. Úgy vélte, az egyenlőtlenségek felszámolása az ország teljesítőképességének is fontos eleme lenne, ráadásul, "ha nem rontjuk el", akkor az Európai Unió támogatni fogja a magyarországi felzárkóztatást.
Igazságos Magyarországot címmel kezdte meg beszédét Botka László, aki rögtön be is jelentette, hogy nem kíván beszédet tartani. Ehez képest az MSZP miniszterelnök-jelölt hosszasan szólt arról, mi volt e találkozó célja. Harcolni és küzdeni akar egy igazságos, tisztességes Magyarországért és baloldalért - ez volt színre lépésének az oka, s ehhez kínál szövetséget, keres szövetségeseket is. Tudja, hogy ehhez sok-sok lépést kell megtenni, de készen áll ezekre.
Botka idézte a Tárki nemrég publikált kutatását, amely szerint a magyarok több mint 80 százaléka nem tartja ezt az országot igazságosnak, s nem reménykedik abban, hogy gyermeke majd abban élhet. Botka szerint az emberek többsége látja, milyen állapotok uralkodnak Magyarországon. Határozottan hisz abban, hogy ez a kulcsszó, emiatt szeretne mindenkivel szövetséget kötni, aki erre hajlandó, s ezért elkötelezett.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje nemzetközi körképet is rajzolt: manapság a szélsőségekbe hajló jobboldali populizmus divatja felütötte a fejét a nyugati demokráciákban - mondta, majd konkrét példákat említett. Ugyanakkor egy másik tendencia is feltűnt, hiszen a populizmus már számos európai országban megbukott, s néhány napon belül meg fog bukni Németországban is. "Ha pedig a Macron-Merkel tengely tényleg beteljesül, valóban létrejön a kétsebességes Európa, Magyarország pedig a vesztesek oldalára kerül" - fogalmazott Botka. A kormányfő-jelölt felidézte Orbán Viktor reakcióját, Nyugat-Európától való elfordulását, valamint a mai kormányfő erőfeszítéseit a visegrádi négyek szövetségerősítése ügyében, amely szerinte nem jött be, s "ma már inkább S3-ról beszélhetünk, mintsem V4-ről". Mindezek nyomán Botka László azt mondta: a jövő évi választás teljesen egyértelműen szól arról: Orbán vagy Európa.
A pénteki holland-magyar diplomáciai konfliktus kapcsán Botka arról beszélt, hogy szerinte ez egy tesztüzem lehetett, s felmerülhet, hogy Orbán már azon gyakorlatozik, hogyan szakítsa el az Európai Uniótól (EU) az országot. Márpedig ezzel szemben, a teljes demokratikus ellenzék kötőereje és összefogása kell, hogy legyen a nagyon erős, nem kritikátlan Európa-pártiság - mondta. Botka László szerint az EU reformja elengedhetetlen és indokolt, de Magyarországnak ebben élharcosként, nem pedig akadályozóként kell szerepet vállalnia. A következő nyolc hónapról szólva azt mondta, ez az uniós elkötelezettség biztosan meg kell jelenjen a kampányukban, de ez nem Brüsszelről szól.
Botka ezután szólt arról is, "hogy a francba jutottunk idáig". A 2010 előtti baloldali kormányzás ugyanis egyértelműen felelős abban, hogy Orbán kétharmaos hatalomra tehetett szert. Kifejtette: nem pozícionális vitája van Gyurcsány Ferenncel, hanem elvi, hiszen a volt kormányfő az elmúlt két hónapban is kétszer azt mondta, nem tartja hibásnak saját korábbi kormányzását, pontosabban, ha hibáztak is, azt már megbocsátották az emberek. Márpedig Botka épp ebben nem tud kiegyezni Gyurcsánnyal, mert a klasszikus baloldali értékek és elvek feladása számára feloldhatatlan hiba, amellyel a teljes baloldalnak és az MSZP-nek is szembe kell néznie. Az önbelátásból nem tud és nem is akar engedni Botka, vissza kíván térni a baloldali gyökerekhez, s ennek mentén újraszervezni a baloldalt.
Úgy vélte, lehet őt hibáztatni a határozottságáért, de szerinte a választó egy dolgot biztosan nem bocsát meg egy politikusnak, ha az nem tudja, mit akar.
A magyar helyzetelemzést folytatva Botka azt mondta, Orbán Viktor lemondott a magyar társadalom egy jelentős részéről. Olyan baloldali programot akart, amely visszaemeli ezt a társadalmi közeget a középosztályba, s az egyenlőség felé viszi el a társadalmat, megteremtve a társadalmi mobilitás esélyét és lehetőségeit. "Mindenkinek ki kell mondania, még azoknak is, akik tavasszal erre nem voltak képesek: igenis fizessenek a gazdagok!" - fogalmazott. Botka szerint ugyanis, meg kell értetnünk a társadalommal, annak is a jobban élő részével, hogy felelősséggel és szolidaritással tartozunk egymásért.
A következő nyolc hónapban szerinte együtt kell sikerre vinni a két politikai üzenetet: fizessenek a gazdagok és tegyünk igazságot. "Meg kell értetni, nem a középosztály megadóztatása a célunk, hanem a középosztály kiszélesítése" - mondta, hozzátéve: mindezek mellett a kivándorlás megállítása a cél, hiszen hatszázezren már elhagyták az országot, 1,2 millió fiatal, aktív magyar pedig el akar menni innen. Eközben évente 40 ezerrel csökken az ország lakossága - fogalmazott.
Ezt követően arról beszélt, progresszív jövedelmi, vállalati adórendszerrel kell tervezni, s ennek szakmai és társadalmi megalapozottságát minél többekhez eljuttatni. "Mert reális esélyünk akkor van legyőzni a Fideszt, ha a magyar választópolgárok jelentős százaléka részt vesz a választáson" - emelte ki, s azt is mondta: a következő nyolc hónap programalkotási munkáját nem bezárkózva, hanem partnerekkel, hozzáértő, elkötelezett baloldali demokratákkal tervezi véghez vinni.
Éppen ezért Botka László bejelentette: baloldali demokrata értékközösséget kell létrehozni, ami egyáltalán nem azonos a 2014-es pártösszefogással, hiszen az éppen azért bukott el, mert a szavatszerzésen kívül semmiféle közös érdeket nem tudott felvállalni, magáénak tekinteni, s közösen képviselni. Most éppen ezért azt kell meghatározni, mi lehet egy ilyen értékközösség alapja. Az ilyen kitétlek között sorolta: a baloldal feladata, hogy "engedje el azoknak a kezét, akik belesimultak az Orbán-rendszerbe", azaz azokét, akik a túlélésre játszanak. Azt is kiemelte, hogy patriótának kell lennie az értékközösségnek. Ehhez fel kell tenni azt a kérdést: mitől sikeres a nemzet? Talán a vérség, a történelem, a létszám köti össze tagjait, vagy az életminőségétől, biztonságától, életmódjától tud összetartóvá válni egy nemzet. Botka szerint a patrióta és a nacionalista között az a különbség, hogy előbbinek nincs szüksége ellenségre ahhoz, hogy a nemzethez tartozónak érezze magát.
A miniszterelnök-jelölt kitért arra is: mindannyiunknak felelőssége van. "Aki itt jelen van, közösen és együtt vagyunk felelősek azért, hogy mi fog történni 2018 után. Mindenki bele tud gondolni abba, hogy mi történne, ha Orbán újabb négy évre kapna felhatalmazást" - figyelmeztetett, kifejtve: miután már minden mást elvett, az emberek saját személyes szabadsága jön.
Mindezek után Botka László úgy összegezte: az értelmiségi találkozó célja az volt, hogy nyíltan kezdeményezhesse: "lépjünk egyet a demokrata, patrióta értékközösség felé". Összeírta azt a tíz pontot is, mit ért ő, az MSZP igazságos Magyarország alatt, s úgy vélte, ezek az alapvetések a reménybeli partnerek értékrendjével is azonosak.
1. Az Orbán-rendszer szegénységbe és kilátástalanságba taszítja a magyar családokat és az időseket, óriásira növeli a társadalmi igazságtalanságokat. Ezen változtatnunk kell, és ezért a tehetősebbeknek 2018-tól jobban ki kell venniük a részüket a közteherviselésből.
2. Magyarország demokrácia, nem autokrácia, vagy diktatúra.
3. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, nem pedig Oroszország csatlósa.
4. Az ország egyik legnagyobb problémája az elvándorlás – olyan prosperáló országot kell teremtenünk, amely a fiataljainkat itthon tudja tartani.
5. Egy magyar ember előrejutását nem befolyásolhatja az, hogy milyen (szegény, vagy gazdag) családba született bele.
6. Környezeti értékeink megóvása érdekében a megújuló energiákra kell fektetni a hangsúlyt.
7. Minden állampolgárra kivétel nélkül ugyanazok a törvények kell, hogy érvényesek legyenek, s véget kell vetni a féktelen korrupciónak.
8. Az oktatás és az egészségügy borzasztó állapotban van, és amelyet azonnal rendbe kell tennünk.
9. A felesleges stadionépítések és szimbolikus gigaberuházások helyett az állampolgárokra kell költeni a pénzt.
10. A nők társadalmi helyzetének javítása nem várhat tovább – azonos munkáért azonos bért és megbecsülést kell adni.
"Ha ezt a tíz tézist végre már közösként tudnánk felfogni, akkor valódi lépést tennénk afelé a demokrata értékközösség felé, amelynek esélye van Orbán legyőzéséhez" - fejezte be Botka, majd pedig átadta ezt a listát a jelenlévő Karácsony Gergelynek. A Párbeszéd elnöke azzal kezdte: szerinte van társadalmi többsége annak, hogy igazságos társadalomban éljünk, de nincsen annak, hogy az is lesz itt valaha. Orbán Viktor hitelességén e kérdésben nem esett csorba, hiszen nem is hiteget azzal, hogy valaha igazságos társadalom lesz Magyarországon. A baloldal azonban elvesztette a hitelességét ebben a kérdésben. Ennek kapcsán felidézte: 2010-ben sem volt jó a társadalmi igazságosságérzet indexe. Nem kételkedik a baloldali pártok jószándékában, ám a 2010 előtti politikát elrontották, ezért van is szkepticizmus velük, s politikai üzeneteikkel kapcsolatban - foglalta össze Karácsony. Ezután kiemelte: egy új hitet kell építeni, s el kell magyarázni az embereknek, hogy a magyar baloldal az emberekbe akar beruházni. Karácsony azt is mondta: nagyon szívesen partner egy olyan politikában, amely ki meri mondani, hogy a modernizácó után most az emberről kell szólnia a baloldaliságnak. A zuglói polgármster szerint a XXI. századi baloldaliság az, amelyben egyszerre érvényesül a társadalmi igazságosság, a generációs igazság, valamint a fenntarthatóság.
Végül Karácsony szólt arról is, hogy akik Botka-puccsot akarnak vizionálni, azok biztosan ne benne keressék ennek főszereplőjét - se az MSZP-n belül, se pedig a Fideszben. Úgy fogalmazott: "Botka Lászlóval én szívesen küzdök egy igazságos Magyarországért, ellenében biztosan nem."
A másik jelenlévő pártelnök, Molnár Gyula egyetlen mondatra elkérte a mikrofont, s a Botka-ellenes puccsról szóló hírekre reagálva azt mondta, az MSZP-ben mindenkinek föl kell fognia, hogy mi a felelősségük, s hogy a jövő évi választás nem 35-40 ember egzisztenciális túléléséről szól, hanem a meglévő 7-800 ezer szavazójukról, valamint arról a 1,5-2 millió magyar emberről, akik változást akarnak. "Végős soron pedig a felelősségünk kiterjed a teljes magyar társadalomra" - ezt pedig nemcsak a szocialistáknak, hanem azoknak is meg kell érteniük, akik partnerként tudnak fellépni abban, hogy minden egyes egyéni országgyűlési körzetben elinduljon egy demokratikus jelölt a két jobb-, illetve szélsőjobboldali jelölttel szemben.
Ezt követően a "baloldali értelmiség" fórumot tartott, többek között a lakhatás, a szociálpolitika, valamint a társdali igazságosság nőket, női munkavállalást érintő kérdéseit feszegetve. Majd pedig következett a pörkölt...