Kicsit szomorkás a hangulatom máma, hangzik az ismert sláger. A brit Roger Waters, az egykori Pink Floyd basszusgitárosa és dalszerzője új albummal állt elő, ezen pedig én nem csak szomorkodást, hanem kitapintható melankóliát, de némi indulatot is felfedeztem. Szóval az is this the life we really want? (az album címe eredetileg így van szedve) nyomott hangulatú, ellenben nagyon dallamos.
A Déjà Vu című szerzemény például nagyon ötletesen azzal játszik el, hogy mi történne akkor, ha a szerzője lenne az Úr. Ugyanakkor nem csak a költői dalszöveg miatt emlékezetes, mivel valódi erővel megtámogatott dal, amely Watersből energiája legjavát – sőt még egy dühödt üvöltést is – kihozza. Az album címéül szolgáló Is This The Life We Really Want? igazán aktuális szám, amelynek már a felütéséből is kihallik, hogy komoly témákat feszeget. A dal túlzás nélkül drámai horderejű, méghozzá drámai billentyűzettel, valamint a kezdetekor Donald Trump amerikai elnök beszédének bejátszásával kísérve. A tizenkét, 2010 és 2017 között felvett dalt tartalmazó cédé egyébként végig azzal játszik el, mintha az apokalipszis jelenkori kezdetéhez vezetné hallgatóját. Waters egy-egy szerzeménye azonban mégis kiutat mutat a nagy letargiából, ilyen például a lendületes Smell the Roses, amely egyszerre eleven és kísérteties. (Többek között kutyák ugatását is belekomponálta a műbe.)
A hetvenhárom éves Roger Waters ötödik stúdióalbuma olyan jó, hogy nehéz megtalálni rá a megfelelő szavakat. Ha már szavak: a dalszövegek egytől-egyik gazdagok. És igen, ahogy képletesen írta és jellegtelen hangján énekli, a templomok már romokban, a bankárok pedig egyre gazdagabbak. És nem, a Floyd-szerű egyszerű alap, az akusztikus hangzás a megénekeltek ellenére sem megnyugtató. Viszont azzal kétségkívül jó szembesülni, hogy Waters azt csinálja, amit kell: nem felejthető popnótákat.
Infó:
Roger Waters
Is This The Life We Really Want?
(Valóban ezt az életet akartad?)