Az államfő arról beszélt: csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után „újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni”. A haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban „nemzetünk, otthonunk, személyes életünk”, védjék meg „szabadságunk és önállóságunk”, és biztosítsák közös nyugodt jövőnket - sulykolta a határvédelem fontosságát az államfő.
Ezután Szent László történetét elevenítette fel, aki 1083 augusztusában bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére, hogy felnyittassa elődje sírját, és oltárra emelje ereklyéit, a koporsót azonban nem tudták megmozdítani. A krónikák szerint a király égi üzenetet kapott: amíg testvérviszály keseríti a hazát, Szent István nem nyújthat oltalmat. László megértette, mit kell tennie, és szabadon engedte ellenlábasát, a Visegrádon raboskodó Salamont. A koporsót megnyitották, az ünnepnek immár nem volt akadálya – idézte fel az államfő, úgy fogalmazva: „augusztus 20-án Szent István a magyar nemzet örök királya lett”.
Amikor 940 évvel ezelőtt László trónra lépett, zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és „Európa hatalmi játszmáinak fel-fellobbanó tüzei perzselték, fojtogatták fiatal országunkat”. Az új király azonban felülemelkedett a széthúzáson, „erős törvények abroncsával tartotta együtt a nemzetet”, és Szent István példáját követve ismét erős európai állammá formálta Magyarországot.
Szent László megerősítette a végeket, rendet teremtett az állam működésében, elűzte a külső ellenséget, úrrá lett a belső háborúságon, szövetségeseket keresett és talált. Azt is mondta, hogy László király hazánkat a nyugati kultúrához kötötte, „kitartott a keresztény Európa mellett, hogy Magyarország a magyarok országa maradhasson, európaiságára büszke politikai nemzet, egyenrangú, szabad és független állam, mely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat önkényesen csorbítani akaróknak” - utalt egyre egyértelműbben Brüsszelre is.
Áder János beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. „Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt” – zárta szavait.
A tisztavatáson beszédet mondott Simicskó István is, aki szerint csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket. A honvédelmi miniszter már konkrétabban utalt a kormány menekült -és Brüsszel-ellenességére: „Brüsszel feladja hitét, elveszíti fundamentumát” – jelentette ki. Szerinte ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink számára megőrizzük Magyarországot, s magyarként élhessenek itt, meg kell védeni az ország határait, fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus – szögezte le.
Idén 92 honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg. A katonák ünnepélyes avatásán részt vett Áder János államfő, Simicskó István, Benkő Tibor vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek.
A tisztavatásról készített többi fotóért kattintson ide!
Lapunk a napokban számolt be arról, hogy a diplomáciai küldöttségeknek is ukázba adták, Soros György magyar származású milliárdos elleni harc kell legyen az augusztus 20-i beszédek fő üzenete. Olyan tételek szerepeltek a sorvezetőben, mint hogy „Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között”. Mindezt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese úgy magyarázta: „természetesen senkinek nem adjuk a szájába szó szerint, hogy mit kell mondani, de a magyar életet érintő aktualitások, a közélet legfontosabb kérdései vonatkozásában tájékoztatjuk a kollégáinkat is, javaslatokat fogalmazunk meg, hogy melyek azok a témák, amelyeket leginkább relevánsnak tartunk megemlíteni egy ilyen nemzeti ünnep alkalmával”.
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke nyílt levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent István király legfontosabb intelme az alázat volt gőg és gyűlölet helyett, ehhez képest az elmúlt években épp a gyűlöletkeltés és a gőg jellemezte a "szentistvánozó" Orbán-kormányt, legkevésbé az alázat. Az EP-képviselő szerint Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak, hogy elfelejtette az államalapító céljait és intelmeit, de mintha tudatosan azzal szemben cselekedne. A rezsim alpári cinizmusát tökéletesen mutatja, hogy azt az államalapító szent királyunkat húzzák bele a „migránsozás” mocsarába, aki intelmeiben épp arról írt: gyámolítani kell a jövevényeket, mert az egy nyelvű és egy szokású ország „gyenge és esendő” - emlékeztetett Ujhelyi. Hozzátette: Ha Orbán fontosnak és követendőnek tartja még Szent István királyunk intelmeit, ideje lenne megfogadnia azon Imréhez intézett szavait is, miszerint egy vezetőnek elsők között kell gyakorolnia az alázatosságot, a mértékletességet, a becsületességet és a szerénységet. De első lépésként az is elég lenne, ha nem szakítaná ki helyéről, Európából az ezeréves magyar államot.