Az elmúlt napokban vált világossá, hogy az Eurostat, az Európai Statisztikai Hivatal intelme ellenére a magyar kormány az elmúlt években hamisan számolta el a GDP arányos államadósságot. Mindezt azért teszik - a jelen idő korántsem véletlen -, mert ezzel is leplezni kívánják azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbankot a miniszterelnök által kedvezményezett, legszűkebb üzleti kör egyik házipénztáraként működtetik. (A többi, hasonló szerepet betöltő bank, mint például az MKB már nincs állami tulajdonban, a Budapest Bank pedig azért maradt ki, mert a valódi kis- és közepes vállalkozókat finanszírozza.)
Afelől nincs kétség, hogy ha az Eximbankot államháztartás alá sorolnák, az jelentősen megemelné az államadósságot. Az uniós szabályok szerint csak az esztendő utolsó napján fennálló adósságállomány a mértékadó. Tavaly december 31-én a kormány, a KSH számait felhasználva, 74,05 százalékos GDP arányos államadósságról adott számot, szemben az Eurostattal, amely 76,33 százalékkal számolt. A mintegy két százalékpontos különbség oka abban rejlik, hogy az alacsonyabb szám nem veszi figyelembe az Eximbank által kihelyezett hitelállományt, míg a magasabb igen. Látszólag csak statisztikusok véleménykülönbségét tükrözi a két szám, valójában többről van szó. "Nem szerencsés, ha magasabb lesz az államadósság ráta, amit főleg a nemzetközi hitelminősítők figyelnek, amelyek pozitív tényezőként szokták értékelni, hogy a magyar gazdaság jól áll, van fogyasztás, alacsony az infláció, csökken a külföldiek szerepe az államadósságban, ugyanakkor negatívumként mindig előkerül, a régióban még mindig magas a magyar államadósság ráta" - értékelte a kialakult helyzetet Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője az állami televízióban emlékeztetett arra, hogy más országok ellen is zajlott már ilyen vizsgálat, ott is hasonló eredmények születtek. Példaként említette, hogy egy balti országban, ahol csupán 10-12 százalék között van az adósság ráta, ott „nem történik semmi”, ha az államháztartásba konszolidált kör hasonlóképp megváltozik. Nálunk a magas adósságráta miatt ez érzékeny terület.
Az államadósság elleni harcot oly fontosnak tekintette Orbán Viktor kormányfő, hogy még Alaptörvénybe is belefoglaltatta, vagyis az államadósság-mutató folyamatos javítását alkotmányos kötelezettségé tették. Egészen addig, amíg a GDP-arányos államadósság 50 százalék alá nem csökken. Az utolsó, még nem manipulált adat a 2009-es volt, amikor 78,60 százalékot ért el - az Eximbankkal együtt - a GDP arányos államadósság mértéke, a tavaly év végi, hasonló módon számított értékig alig több, mint 2 százalékpontos csökkentést sikerült elérni - mondta a Népszava érdeklődésére Bodnár Zoltán. Az MNB korábbi alelnöke szerint ez fényesen igazolja, hogy az államadósság elleni harc elbukott! Ugyanakkor azt kár lenne elhallgatni - fűzte hozzá, hogy korábban is voltak statisztikai viták, például 2005-ben a Gripen-vadászgépek megvásárlásánál vagy egyes autópálya-építések elszámolásánál csatlakozásunk előtt 2003-ban, de minden esetben az akkori kormányok képesek voltak a korrekcióra. Az Orbán-kormány azonban nem mutat ilyesmire hajlandóságot. Ne feledjük el azt sem - emlékeztetett a szakember, hogy korábban a magán-nyugdíjpénztárakhoz áramló befizetések is a költségvetést gyarapítják, ami önmagában 1,5 százalékkal mérsékli az államadósságot.
Egyértelmű, hogy az Orbán-kormány továbbra is az Eximbank nélküli számokat fogja magáévá tenni, az Eurostat, pedig a korrigáltakat, így egyfajta kettős könyvelés jön létre. Ez sokat árthat majd Magyarország hitelességének, hiszen a befektetők és a hitelminősítők egyértelműen az uniós számokat fogadják majd el - mondta Bodnár Zoltán. Akadt már arra példa, hogy egyes országok hasonló vitákba keveredtek az Eurostattal, s perre mentek, esélytelenül. Magyarország kilátásai sem sokkal jobbak.
