Ma bárkit leültethetnek Magyarországon egy utcán eldobott zsebkendő miatt, mert a 2012-ben megalkotott szabálysértési törvény alapján a rendőrök ezért már helyszíni bírságot szabhatnak ki, s ha az illető nem tud fizetni, jön az elzárás. A civil jogvédő szervezetek által néhány hete indított www.szabalysertes.hu portál adatai szerint tavaly több mint 800 ezer szabálysértési eljárás indult és nagyjából 300 ember ül minden nap kisebb szabálytalanságok elkövetése miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ), az Utcajogász Egyesület és a hajléktalanok jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport szakértői indokolatlanul szigorúnak tartják a magyar szabálysértési rendszert, ami ráadásul a mindennapokban nem is működik jól. Szigorú, mert például szemetelés, vagy egy hiányzó kerékpárlámpa miatt hetekre bezárhatnak valakit. Nem működik jól, mert a szigor ellenére nincs visszatartó ereje és az elkövetők többsége segítség nélkül képtelen eligazodni az érthetetlenül bonyolult szabályozásban.
A törvény elfogadása utáni két évben a mainál sokkal gyakrabban ültették le azokat, akik nem fizették ki a helyszíni bírságot vagy a bíróságon kiszabott pénzbüntetést: 2013-ban majdnem 18 ezer szabálysértő kapott így börtönt, 2014-ben pedig több mint 28 ezer. Idén július végéig miatt már „csak” 476 embert ítéltek elzárásra. Ezek a döntések sokat rontottak az egyébként is túlzsúfolt magyar börtönök helyzetén is, sokszor nem lehet megoldani, hogy a kisebb vétségek miatt leültetett emberek ne kerüljenek össze bűnözőkkel. A Helsinki Bizottság irányításával a felsorolt szervezetek, kutatóközpontok és jogászok is azon dolgoznak egy ideje, hogy legyen emberszabásúbb, életszagúbb a szabálysértési törvény és minél többen megértsék a lehetőségeiket.
Tavaly decemberben a Foresee Kutatócsoport egyik tanulmánya mutatta ki, hogy az elzárásra ítélt szabálysértők jellemzően munkanélküliek és mélyszegénységben élők, akik rendezetlen lakáskörülményeik miatt sokszor meg sem kapják a büntetés befizetését sürgető hivatalos leveleket, így nem csoda, hogy 70 százalékukat számukra teljesen váratlanul vezetik elő. A szabálysértési eljárásokban a határozatok többsége az illető meghallgatása nélkül születik, nincs lehetőség ügyvédi segítséget kérni, így nem derül ki, hogy a fürt szőlőt vagy az almát, a boltban a rúd szalámit azért lopták el, mert a gyerekük, a magatehetetlen édesanyjuk és ők sem ettek egy falatot hosszú ideje.
Börtönbehívóját várja Horváth János bábonymegyeri gazdálkodót, akinek várhatóan három napra kell bevonulnia, mert nem fizetett be egy szabálysértési bírságot – noha nem követett el semmit és erről még bírósági papírja is van. Mint megírtuk, 2015 őszén, az állami földárverések kezdetekor Sallai R. Benedek képviselő (LMP) egy platónyi bábonymegyeri birka- és marhatrágyát borított Kaposváron a megyei kormányhivatal épülete elé. Ugyanott több somogyi gazda is demonstrált, akinek kellő tőke híján esélye sem volt földekre licitálni. Horváthot a "trágyaborítási" ügyben többször módosuló váddal vették eljárás alá, ám a bíróság végül kimondta: nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie. Néhány hónappal később - ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva – környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala, de nem fizetett, hiszen a bíróság már megállapította, hogy ártatlan. Mindez a hatóságokat hidegen hagyja, a gazdára elzárás vár.
Szegő Dóra szociológus bírósági titkárokkal és a büntetés-végrehajtásban dolgozókkal készített beszélgetései alapján úgy véli, azokban az élethelyzetekben, amikor valaki koldulásra kényszerül, hajléktalanná vált, éhezik, netán szexmunkásként kénytelen megélni, a szabálysértési eljárás és az elzárás semmit nem old meg. Egységes a vélemény: az ilyen szerencsétlen sorsú emberek üldözése helyett az eljárásokra kiadott pénzt inkább a szociális ellátórendszer fejlesztésére kellene fordítani.
Jogi szempontból is számtalan gond van a szabálysértési törvénnyel és ezt érzik a jogalkotók is, hiszen folyton változtatnak a jogszabályon a 2012-es hatálybalépés óta. A rendőrségi és bírósági gyakorlatban ez nehézségeket okoz, de ennél is nagyobb baj, hogy a büntetőeljárásokban a kisebb súlyú eseteknél épp az elzárás elkerülése a kimondott cél, míg a szabálysértési törvény kifejezetten ebbe az irányba tolja a bíróságokat. Így aztán nem egyszer előfordul, hogy egy szabálysértésért szigorúbb büntetés jár, mint egy kisebb értékű csalásért, lopásért. Az elzárás azonban nem lenne kötelező, közérdekű munkával megválthatnák a pénzbüntetést vagy az elzárást, de a rendszeresen megbüntetett csoportoknak erről fogalmuk sincs.
A képre kattintva megnyílik a tájékoztató!
A már említett civil jogvédők ezért felvilágosító kampányba kezdtek. A Helsinki Bizottság 200 ezer példányban nyomtatott ki egy ismertető anyagot, hogy az érintettek tudják, mikor és mit kell tenniük, milyen papírokat kell összeszedniük, hogy átválthassák a büntetésüket munkára. A TASZ munkatársai pedig képregény formában mutatják be a többnyire írni-olvasni alig tudó embereknek a lehetőségeiket. A kiadványokat a rendőrség figyelmébe is ajánlják, mert a járőrök sem mindig tudnak szót érteni az érintettekkel. A Helsinki Bizottság 200 családsegítő központnak postázta a tájékoztatót, továbbá 80, hajléktalanokkal és más hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szállás, alapítvány és civil szervezet címére küldték el, hogy ők is segítsenek a terjesztésben. A TASZ munkatársai pedig júliusban egynapos felkészítést tartottak Miskolcon a térség civil szervezeteinek a szabálysértési eljárásokról, majd a helyi romák közt tesztelték a képregényt, ősszel pedig folytatnák az országjárást.