A kérdés az volt, hogy az exporttámogatásokért felelős állami bankot az államháztartáson belül kell-e elszámolni, vagy önálló pénzügyi intézményként kell rá tekinteni, mint ahogy a magyar álláspont szól. A 2014 óta tartó vitát lezáró, július közepén megszületett döntés szerint a magyar Eximbankot az államháztartáson belülre kell sorolni. Ha a kormány fejet hajt a határozat előtt és végrehajtja azt, akkor szintet ugrik az államadósság. Nem kevesebbel, mint 600 milliárd forinttal - figyelmeztetett Burány Sándor, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese.
Az Eximbank, melynek eredeti feladata az exporthitelezés lenne, kormányközeli üzletemberek házipénztárává vált. Hitelkihelyezéseinek több mint harmadát a kormánypárttal valamilyen kapcsolatban álló vállalkozások kapták: a bank hitelezte Andy Vajnát, hogy az megvásárolhassa és működtethesse a TV2-t, Mészáros Lőrinc szállodaláncát, vagy Garancsi István Kopaszi-gátas építkezését. Exportcikknek egyik sem nevezhető - érvelt az ellenzéki politikus.
Az Eximbank, ahogy az uniós bizottság fogalmazott, egy foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás. Ha a statisztikai bizottság állásfoglalása után az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat is bekeményít és újraszámolja a magyar államháztartási adatokat, kiderülhet, hogy az államadósság nem csökken, csak a közpénz - fogalmazott Burány.
Az elszámolási vita ezzel korántsem ért véget, ugyanis ez a probléma más országok esetében is fennáll, amit jól érzékeltet, hogy a bizottsági szavazáson minimális arányban került többségbe az Eurostatnak igazat adók aránya.
