Az Egyesült Államok újabb szankciókat érvényesített Venezuelával szemben, szakértők szerint azonban vannak a mostaninál hatékonyabb módszerek, amelyekkel valódi nyomást tudnának gyakorolni a polgárháborús állapotokért felelősnek tartott caracasi vezetésre. A hét közepén elfogadott szankciók célkeresztjében a frissen megválasztott – és a kormány ellen tüntető tömeg haragját kiváltó – alkotmányozó nemzetgyűlés hat tagja áll, akiknek az Egyesült Államokban tartott vagyonát a döntés értelmében befagyasztották. Korábban hasonló módon jártak el az elnökkel, Nicolás Maduróval szemben is, akinek kormányzását „diktatúrának” nevezte Washington. A szankciók kétségkívül kellemetlenül érintik a venezuelai politikusokat, ám aligha tántorítja el őket, hogy kidolgozzák az új – Nicolás Madurónak elsöprő hatalmat biztosító – alaptörvényt.
Szakértők szerint az igazi csapást az jelentené a gazdasági krízisben lévő országnak, ha az olajipart érintő szankciókat hozna az USA. Venezuela rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékával, s a nyersanyag világpiaci árának zuhanása ellenére az olajexport jelenti a legnagyobb bevételi forrást az országnak, és persze a politikai-katonai elitnek. Nem kizárt azonban, hogy Washington meglépi ezt, Steven Mnuchin pénzügyminiszter már tett ilyen utalásokat. A Financial Times ennek apropóján publikált egy elemzést arról, hogy milyen eszközökhöz is folyamodhat az Egyesült Államok.
A legsúlyosabb lépés az lenne, ha megtiltanák a venezuelai nyersanyag importját. Ez azonnal éreztetné hatását a latin-amerikai országban, az amerikai finomítók ugyanis a legnagyobb felvásárlói a venezuelai olajnak. A hét legnagyobb vállalat csak áprilisban több mint egymillió hordót importált. Az FT elemzése rámutat, hogy a venezuelai gazdaságot nem bénítanák meg teljesen a szankciók, ugyanis máshol, így az ázsiai – különösen a kínai – piacokon értékesíteni tudnák a nyersanyagot. „A venezuelai állami olajvállalat, a PDSVA mindenképpen megpróbálna új piacot keresni, ám vélhetően sokkal nyomottabb áron tudna csak túladni az olajon, és a szállítási költségek is megugranának” – mutatott rá Joseph McMonigle, a Hedgeye Risk Management pénzügyi elemző cég munkatársa. E két tényező miatt a Goldman Sachs becslése szerint Venezuela mintegy 2,5 dollárt veszítene hordónként (!), ha az USA betiltaná az olaj behozatalát. A szankciók azonban nem csupán Venezuelában éreztetnék hatásukat, hanem az USA-ban is. „Az olajellátás nem szűnne meg, csak éppenséggel más piacokról kellene beszereznünk. Ez vélhetően megemelné valamelyest az árakat az Egyesült Államokban” – magyarázta Gary Simmons, a Valero olajipari vállalat beszerzési igazgatója, hogy milyen hatással lennének szankciók az amerikai piacra.
A politikai-pénzügyi napilap szerint az USA továbbá úgy is nyomást tudna gyakorolni Venezuelára, ha megtiltaná, hogy amerikai vállalatok olajat exportáljanak Caracasba. Bár Venezuela bővelkedik a nyersanyagban, az utóbbi években egyre nagyobb mennyiségben szorult importra: az Egyesült Államokból például egy könnyebb fajsúlyú nyersanyagot vásárol, hogy azt vegyítsék a sűrűbb venezuelai olajjal.
Ha Washingtonban zöld utat adnak ezen szankcióknak, azt Nicolás Maduro már a saját zsebében is megérezné.
