Az év egészében a tavalyi 2 százalékról 3,5 százalék körülire gyorsulhat a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások révén. Idén azonban a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak.
Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban - az uniós források visszaesése miatt - több mint 15 százalékkal zuhant, idén azonban az újra induló uniós beruházási ciklus révén, 12 százalékos bővülés várható. A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalékos volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony aránynak számít, 2017-ben viszont az emelkedés mértéke akár 19 százalékos is lehet.
A 2014-ben indult új uniós költségvetési periódus pályázatait meghirdették ugyan, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett, jellemzően hat-kilenc hónap, vagy még ennél is hosszabb lehet. A szétaprózott, át nem gondolt projektek az új pályázatoknál is látszanak, a fő célnak most a jövő évi országgyűlési választások előtti gyors pénzköltés tűnik. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akar a kormány hirdetni, viszont az előző ciklushoz képest nem tapasztalható valós gyorsulás. A megítélt támogatás mértéke ugyan több mint 5 000 milliárd forint, de a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi tényleges költés ennek mindössze a fele. Ráadásul a kifizetések jelentős része csak előleg, mivel a nagy projekteket többnyire előresorolták, hogy a számláló jobban „pörögjön”, ugyanakkor ezeknél a projekteknél a lényeges tevékenység még nem indult el. Mostanában gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek majd ki az önkormányzatok. A GKI véleménye szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.
Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forintos volt, miközben az első öt hónapé együttesen is alig haladta meg a 200 milliárd forintot. Ennek fő oka éppen az, hogy megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását megelőlegező kifizetések a kedvezményezettek számára. Erre abból lehet következtetni, hogy a magyar költségvetésbe beérkezett uniós bevételek nagyságrendje idén eddig lényegesen elmaradt a kifizetésektől. Viszont ez - elszámolási okok miatt - nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná ennek a csökkentési lehetőségeit.
Az utóbbi hónapok fejleményei alapján ugyanakkor nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az Európai Unióból való kilépést megszavazó brit referendum, majd az amerikai elnökválasztás után a populista és unió-szkeptikus politikai erők áttörésétől tartottak. Szűkülhet viszont az európai uniós forrásokra számító, de a közösségi szolidaritást számos ügyben vállalni nem kívánó uniós tagállamok mozgástere. Az euróövezet kibővítése és a fiskális unió bármilyen formája felé történő elmozdulás a kívül maradó uniós tagországok perifériára való sodródását valószínűsíti - összegezték véleményüket a GKI szakértői.