Jelentős változáson megy keresztül a lengyel társadalom a kormányzatnak a független igazságszolgáltatással szemben hozott intézkedései, valamint az ennek nyomán kialakult tüntetéshullám hatására. Felmérések szerint ugyanis kezd mindinkább megváltozni a fiatalok véleménye az Európai Unióról, figyelmük egyúttal egyre inkább a politika felé fordul.
A fiatal generáció számára természetes az uniós tagság, miközben ez a korosztály nagyon is fogékony volt az idegengyűlöletre, nacionalizmusra, sokukat pedig egyáltalán nem érdekelte a politika. Az előző, 2015-ben megrendezett választások során a 18-30 év közöttiek mutatták Lengyelországban a legcsekélyebb választási hajlandóságot. Minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esély arra, hogy egy voksolás során az urnához járuljon, igazolják egyöntetűen a varsói közvélemény-kutatások. A két évvel ezelőtti voksoláson a 18-21 év közöttieknek mindössze 47 százaléka élt szavazati jogával.
A másik erre a generációra jellemző trend, hogy tagjai leginkább a jobboldalra szavaznak. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a 18-29 év közöttiek körében 20,8 százalékot szerzett a 2015. október 25-én megrendezett parlamenti választás során, emlékeztetett a Die Zeit. Ez ugyan jóval alacsonyabb a PiS által akkor országosan szerzett 37,6 százaléknál, de még így is a legnépszerűbb politikai erőnek bizonyult a fiatal generáció körében. Ugyanakkor nem sokkal lemaradva a PiS mögött második lett körükben a Jaroslaw Kaczynski tömörülésétől még inkább jobbra álló Pawel Kukiz rockénekes által alapított nacionalista, populista, euroszkeptikus párt, a Kukiz 15, amelynek egyik fontos célja Lengyelország kilépése az Európai Unióból. Ez a politikai erő is hevesen tiltakozik a menekültek befogadása ellen, s folyamatosan a kontinens iszlamizálódásának veszélyéről beszél.
A fiatal generáció harmadik legnépszerűbb pártja a KORWIN volt 16,8 százalékkal. Vezetője, az európai parlamenti képviselő Janusz Korwin-Mikke náci karlendítésre emelte kezét egy EP-vita során. Egy ízben pedig azt találta mondani, hogy a nőknek kevesebbet kell keresniük a férfiaknál, mert kevésbé intelligensek náluk. A tömörülés 2015-ben országosan 4,8 százalékra tett szert, ezzel nem került be a parlamentbe.
Az ultrajobboldali, euroszkeptikus pártok összesen 56 százalékot szereztek két éve az ifjú generáció körében, ami arról is sokat elárul, hogyan vélekedett a fiatalok többsége a közös Európáról. Szociológusok ezt azzal magyarázták, hogy a fiataloknak nem volt összehasonlítási alapjuk, számukra az volt a természetes, hogy Varsó az EU tagja. (Lengyelország 2004-ben, egyebek mellett Magyarországgal együtt csatlakozott az Unióhoz.) Nem lehetnek ismereteik a kommunizmusról. Az EU számukra egy túl bonyolult, érthetetlen bürokratikus gépezet, amelynek működését nem látják át, ezért teljesen értelmetlennek tartják. Erős körükben az a nézet is, hogy Brüsszel menekültkérdésben rá akarja erőltetni az akaratát Varsóra, s át kívánja alakítani az ország kultúráját.
A tavalyi tüntetéseken feltűnően kevés fiatal vett részt. A legutóbbi tüntetéshullámban viszont túlnyomórészt 40 év felettiek adtak hangot elégedetlenségüknek, vagyis olyanok, akik még emlékeznek a kommunizmusra, s úgy vélik, hogy a mai vezetés lépései, a nacionalista, Nyugat-ellenes retorika a pártállami időket idézi. Ám a múlt heti megmozdulásokon már több ezer huszonéves fiatal is felbukkant nemcsak nemzetiszínű, hanem EU zászlóval is. Némelyek közülük sajnálkozásukat fejezték ki újságíróknak amiatt, hogy az iskolában olyan keveset tudnak meg a Szolidaritás mozgalomról. Ők egy szabad, európai, modern Lengyelországban akarnak élni, s elegük van az állami televízió nacionalista, populista propagandájából. A PiS számára az a legnagyobb pofon, hogy a fiatalok fokozatosan pártolnak el tőle.
A fiatalok Európai Unió felé fordulása más országokban is tetten érhető. A britek Unióból való kilépéséről szóló tavaly júniusi referendumon a 18-24 év közöttiek 75 százaléka voksolt a Brexit ellen, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon. Országosan viszont a Brexit hívei nyertek 52 százalékkal. Az idén júniusban megrendezett parlamenti választáson álltak bosszút a fiatalok a Brexitért. Az első szavazók 66 százaléka a Munkáspártra adta a voksát, s mindössze 19 százalék húzta a konzervatívok mellé az ikszet. A 20-24 év közöttiek körében 62-22, a 25-29 éveseknél 63-23, de még a 30-39 évesek esetében is 55-29 volt az arány a Labour javára.
A francia elnökválasztáson Emmanuel Macron a fiatalok szavazatainak is köszönhette megválasztását. A 18-24 százalék közöttiek 66 százaléka voksolt rá, míg öt évvel korábban Francois Hollande 60 százalékot kapott tőlük. (Macron országosan 65 százalékot kapott, a szélsőjobboldali Marine Le Pen 35 százalékot.)
A márciusi holland parlamenti választáson a fiatalok nagy többsége szavazott a baloldali, környezetvédő pártokra. Bár körükben is a jobboldali liberális VVD szerezte a legtöbb szavazatot, a fiatalok körében a második legnépszerűbb párt a szociálliberális D66, azaz a 66-os Demokraták volt, a harmadik pedig a Zöld Baloldal nevű párt. (Különösen népszerű volt körükben a pártelnök, Jesse Klaver.) Csak negyedik helyen végzett volna a jobboldali populista, bevándorlásellenes Szabadságpárt, Geert Wilders tömörülése, ha csak a fiatalokon múlott volna a voksolás sorsa.
A szeptember 24-én esedékes német választáson is arra számíthatunk, hogy a fiatalok nagy számban szavaznak az Európai Unió integrációját szorgalmazó erőkre. Egy májusban közzétett YouGov-felmérés szerint, a 16-26 év közöttiek 69 százaléka véli úgy, hogy nem képzelhető el az ország jövője az uniós tagság nélkül. Csak 12 százalék vélte úgy, hogy ki kellene lépni az Unióból.
EU-pártiak a mai fiatalok
Nagyobb hullámokat vetett, amikor fiatalok szavaztak euroszkeptikus pártokra, de nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a korosztály uniópárti – állítja Sík Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója.
- Az európai fiatalok uniópártiak?
- Ezt bátran kijelenthetjük. Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatásokban, az Eurobarométerekben többek között azt vizsgálják, hogy az emberek mit tartanak jónak és rossznak az unióban. Teljesen egyértelmű, hogy azt látják pozitívnak, hogy megszűntek a határok, szabad a munkavállalás és kinyílt a világ. Ha valami, akkor ez az, ami a fiataloknak fontos. Minden más egyéb gond, nehézség ennek a korosztálynak csak valami távoli dolog.
- A másik generációs trend, hogy a tagjai nacionalista, populista, euroszkeptikus pártokra szavaztak.
- Nem hiszem, hogy ez a többségre valaha is igaz volt, csak mindig nagyobb hullámokat vetett, amikor ilyen tendenciák erősödéséről volt szó. A fiatalok keresik az egyszerű világnézeti fogódzókat. A nacionalista, leegyszerűsíthető sztereotípiákon alapuló állításokat könnyebb megérteni, mint mondjuk a baloldali, vagy liberális gondolatokat. Utóbbiak egy bizonyos iskolai végzettség és kor felett kezdenek érthetővé válni.
- Az is egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége is EU-párti?
- Meggyőződésem, hogy igen.
Zoltai Ákos
Az aktív, munkaképes korú magyar lakosság évről évre egyre nagyobb arányban vágyik Nyugat-Európába, de 2017-ben a kivándorlási kedv a fiatalok körében újabb csúcsot döntött. Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást – derült ki a K&H fiatalok egyetlen hete ismertetett jóléti indexéből.
FOTÓ: Molnár Ádám
