Martin Schäfer külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel "röviden és tömören" közölték, hogy érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják Peter Steudtner német emberi jogi aktivista előzetes letartóztatását, és követelik azonnali szabadon bocsátását.
Peter Steudtnert és társait - további öt emberi jogi aktivistát - "a hajánál fogva előrángatott indokokkal" tartóztatták le - jellemezte a német külügyminisztérium szóvivője a török hatóságok állítását, miszerint fegyveres terrorszervezet támogatásának gyanúja merült fel az illetőkkel szemben, akik között ott van az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi irodájának vezetője is.
A történtek azt jelentik, hogy "drámai mértékben elmérgesedett" a német-török kormányzati viszony, ezért Sigmar Gabriel külügyminiszter csütörtökön szabadságát megszakítva visszatér Berlinbe, hogy szakértőkkel és politikusokkal egyeztessen a további lépésekről - mondta Martin Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.
Steudtnerrel együtt már kilenc német állampolgárt tartanak fogva Törökországban a tavalyi puccskísérlettel összefüggésben, köztük négyen német-török kettős állampolgárok - tette hozzá.
Steffen Seibert kormányszóvivő kiemelte, hogy az utóbbi hónapok sokasodó konfliktusai révén "tragikus helyzet keletkezett a német-török viszonyban". Angela Merkel kancellár előző napi állásfoglalását megismételve kijelentette, hogy minden alapot nélkülöz az emberi jogi aktivisták előzetes letartóztatása.
Sokkal inkább egy "átlátszó próbálkozásról" van szó, amely a másként gondolkodók hiteltelenítésére irányul - mondta Steffen Seibert, a megszokottnál élesebben elítélve Ankara tevékenységét.
A kormányszóvivő azt is felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a Törökországnak az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban a 2014-2020-as költségvetési periódusra megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás ügyét. Mint mondta, sajnálatos módon folyamatosan napirenden vannak uniós alapértékekkel, köztük az emberi jogokkal és a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyek, ezért "az utóbbi időszak fejleményeinek fényében fontos felülvizsgálni" az előcsatlakozási támogatások kérdését.
Az EU-Törökország menekültügyi megállapodás keretében nyújtandó hárommilliárd eurós támogatás viszont nem kérdőjelezhető meg, mert ezt a pénzt nem közvetlenül a török állam kapja - mondta Seibert.
Martin Schäfer hozzátette: Ankarán a sor eldönteni, hogy folytatni akarja-e a közeledést az EU-hoz. Amennyiben "minden hidat felégetve kelet felé veszi az irányt, nem tudjuk feltartóztatni" - mondta.
Közben egy újabb konfliktus is kezd körvonalazódni; a Die Zeit című hetilap a csütörtöki számában az előzetesen ismertetett részletek szerint azt írja, hogy Ankara átadott egy listát a szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) mindazon német személyekről és vállalkozásokról, akik, illetve amelyek török megítélés szerint támogatják a tavalyi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát.
A listán szerepelnek óriásvállalatok, köztük a Daimler és a BASF, és kisvállalkozások, köztük egy török büfé és egy élelmiszerbolt. A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ.
Berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara "feketelistáját", de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban - írta a Die Zeit.
A német-török viszály a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányának témái közé is bekerült. Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a szociáldemokraták (SPD) részéről Thomas Oppermann parlamenti frakcióvezető egy szerdai nyilatkozatában hangoztatta, hogy a kancellárnak nincsen semmiféle stratégiája Recep Tayyip Erdogan török államfővel kapcsolatban, aki önkényuralmi rezsimmé változtatja országát.
Az SPD-től balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) egyik társelnöke, Katja Kipping szerint Erdogan "iszlamista diktatúrát" alakít ki Törökországban, ezért a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az EU-ban napirendre vegyék azt a kérdést, hogy miként lehet felszámolni az EU-Törökország vámuniót, továbbá fel kell függeszteni Ankara pénzügyi támogatását.