A tudományos kutatások szinte kivétel nélkül kizárják a hepatitis B elleni védőoltás és a SM közötti oksági kapcsolat fennállását. Csupán egy 2004-es vizsgálat eredményei alapján feltételezték a védőoltás és az SM megnövekedett rizikója közötti összefüggést.
Ezzel kapcsolatban az egészségügyi világszervezet (WHO) számos fenntartást fogalmazott meg, így azt, hogy csupán 11 eset alapján vontak le messzemenő következtetéseket. Ha kimutatható is, hogy az SM a védőoltás felvételét követően alakul ki, nincs statisztikai értelemben vett korreláció a két esemény között. A vakcináról egyébként korábban a hvg.hu-n terjedelmes írás jelent meg, amelyben egy természetgyógyász szintén azt hangoztatta, hogy az oltás növeli az autoimmun betegségek kockázatát, ám ezt több szakértő is cáfolta.
A francia férfi mindezek ellenére perben követelte a vélelmezetten az oltóanyag okozta betegsége miatt keletkezett károk megtérítését. Az ügyben eljáró francia bíróság többek között megállapította, hogy nincs tudományos konszenzus a hepatitis B elleni oltás és az SM jelentkezése közötti okozati összefüggés fennállását illetően.
A keresetet ezért elutasították, de az eljárás felülvizsgálati kérelem alapján a francia semmítőszék előtt folytatódott. Ez a fórum pedig ez Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, kérve a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó 1985-ös európai tanácsi irányelv értelmezést.
Az irányelv meghatározza az európai gyártókra alkalmazandó objektív felelősség elvét. Amennyiben egy hibás termék kárt okoz a fogyasztónak, a gyártó még abban az esetben is felelősségre vonható, ha nem követett el gondatlanságot vagy mulasztást.
Az irányelv szerint azonban a „kárt, a hibát és a hiba és a kár közötti okozati összefüggést a károsult bizonyítja”. A semmitőszék ezzel kapcsolatban kíváncsi volt arra, mi van akkor, ha nincs tudományos konszenzus arról, hogy a vakcina okozhat-e SM-et, viszont lehetnek olyan érvek, amelyek az oltóanyag hibájára utalhatnak.
A luxembourgi bírák szerint „komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttese alapján” is kimondható – amennyiben az okozati összefüggés kellően nagy valószínűséggel vélelmezhető –, hogy a vakcina miatt betegedett meg, majd hunyt el 2011-ben a férfi.
A bíróság megítélése szerint az, hogy az oltás beadása és a betegség jelentkezése időben közel áll egymáshoz, illetve hogy e férfi korábban teljesen egészséges volt, s a megbetegedéssel összefüggésben nem volt személyes vagy családi kórelőzmény, „első látásra olyan valószínűsítő körülményeknek tűnnek”, amelyek alapján a nemzeti bíróság megállapíthatja, hogy a károsult eleget tett a rá háruló bizonyítási tehernek. Még fontosabb körülmény lehet a luxembourgi fórum szerint, ha más – esetleg jelentős számú – esetet is feljegyeztek, amikor az oltást követően alakult ki a betegség.
A lényeg tehát az, hogy a nemzeti bíróságok mozgástere viszonylag nagy, s ha egy ügyben nem állnak rendelkezésre tudományosan megalapozott vizsgálatokon nyugvó bizonyítékok, akkor is mérlegelhetnek egy-egy konkrét esetben. Vagyis kimondhatják: a kár bekövetkeztének legvalószínűbb magyarázata a rossz oltóanyag lehet, amely nem nyújtja az irányelv szerint jogosan elvárható biztonságot.
Egy olyan követelmény, amely az orvosi kutatásból származó konkrét bizonyítékokon kívül kizárna minden más bizonyítási eszközt, túlzottan nehézzé vagy – amikor az orvosi kutatás alapján nem állapítható meg, de nem is tagadható az okozati összefüggés – lehetetlenné tenné a gyártó felelősségének megállapítását – érvel az unió bírósága.
Ez azonban nem jelenti a tudományos kérdés bírói eldöntését, vagyis nem jelenthető ki a luxembourgi ítélet alapján, hogy van okozati összefüggés a hepatitis B elleni védőoltás és az SM kialakulása között. De a nemzeti bíróság akár juthat ilyen következtetésre is.
