Tavaly 6,54 millió hektoliterről (hl) 6,7 millió hl-re, 2,5 százalékkal nőtt az öt legnagyobb hazai sörcég forgalma - derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) néhány hete közzétett éves jelentéséből. Az anyag részint a szervezet tagjai - a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Borsodi Sörgyárak Zrt. -, részint a pártoló tagként megjelenő, Magyarországon sört nem gyártó Carlsberg Hungary, illetve a csak adatokat szolgáltató Pécsi Sörfőzde Zrt. közlésén alapul.
A tanulmány leszögezi: a tavalyi bővülés kizárólag a kivitelnek köszönhető. Az érintett vállalkozások tavaly a 2015-ös értéket több mint 40 százalékkal meghaladó mértékben értékesítették termékeiket külföldön. A behozatal 18 százalékos visszaesést mutatott, a saját termelés öt százalékkal nőtt. A teljes belföldi értékesítés változatlanul 6,1 millió hl-t tett ki, ami 0,1 százalékos csökkenés.
Idén is erőteljes változásokat mutatott a hazai sörpiac. Az ötödik legnagyobb szereplőnek számító Pécsi Sörfőzde az osztrák Ottakringertől Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreihez, Szemerey Tamáshoz és Zoltánhoz került. A holland Heineken viszont alulmaradt az Orbán-kabinet látványos támogatását élvező erdélyi Csíki Sörrel folytatott védjegyvitájában. Ennek hullámán a kormány, ha lanyhuló lendülettel is, de folytatja harcát a holland márka jelképének számító vörös csillag magyarországi betiltásáért. Ráadásul, míg a parlament nem szavazott adókedvezményt a Heineken marfűi gyárában előállított ciderre, addig a most életbe lépett jövedéki szabályokat szakértők szerint lényegében a Matolcsy-féle Pécsi Sörgyár igényeire szabták. Sajtóbeszámolók szerint a vizes világbajnokság számos helyszínén csak a pécsi gyár söreit kapni. Mindezek után a Heineken bejelentette, hogy Martfűn beszünteti a sörgyártást. Egyik ellenlábasa, a Csíki Sör ugyanakkor Erdélyben termel és ismereteink szerint a jóval kedvezőbb ottani adószabályok miatt "eszük ágában sincs" Magyarországon sörgyártásba fogni.
Sörtípusok szerint a középkategóriás, úgynevezett mainstream-sörök iránti kereslet 0,7 százalékos visszaesést mutatott. Ellenben a prémium-kategória iránt 10 százalékkal, a szuper-prémium iránt pedig 9 százalékkal ugrott a kereslet. Ízesített sörből 2 százalékkal, saját márkásból 3 százalékkal kevesebbet emeltek le a vevők a polcokról. Az alkoholmentes sörök forgalma lényegében nem változott.
Csomagolás-típusok szerint leginkább a nem visszaváltható, egyutas üveges sörök forgalma emelkedett, mégpedig 16 százalékkal; a mérleg másik serpenyőjét pedig a visszaváltható üveges sörök húzzák le, 7 százalékkal; a többi típus iránti érdeklődés e két érték között változott. A söripar a csomagolás több mint felét visszagyűjti.
Az egy főre jutó éves magyarországi sörfogyasztás a múlt század 90-es évei óta mintegy 40 literrel körülbelül 60 literre csökkent. A lakosság alkoholfogyasztásának ugyanakkor az ezredforduló óta nagyjából változatlanul csaknem kétharmada sör - szögezik le. Az ízesített termékek elterjedése mellett furamód a gazdasági válság dobta meg a forgalmat, mivel ekkor kevesebb bor és égetett szesz fogyott. 2013-ban a jövedékiadó-emelés miatti drágulás érezhetően visszavetette a keresletet.
Változatlan adókörnyezetben viszont mindig nőnek költségvetési befizetéseik - érvelnek. A sörgyártók tavaly 72,5 milliárd forint adót fizettek, ami 800 millióval több a megelőző évinél. Ebből a jövedéki adó 42 milliárdot tett ki, ami 4,5 százalékos emelkedés. Az áfa 22,1 milliárdra rúgott, ami 4 százalékos csökkenés. A környezetvédelmi termékdíj 3 milliárdról mintegy kétmilliárdra esett. A sör inflációtól megtisztított ára 2000 óta nem változott, jövedelmezőségük tehát az adók emelkedése okán csökken. A sör árának 42 százaléka adó, a költségvetés a gyártók által megtermelt GDP kiemelkedő, 83 százalékát vonja el adók és járulékok formájában. Az öt legnagyobb hazai gyár közvetlenül mintegy kétezer, közvetve körülbelül 24 ezer dolgozó megélhetését biztosítja, a vendéglátást is hozzászámítva pedig a szorzó már hétszeres.
A szakemberek szerint a hazai sörpiac mai helyzetéért a túladóztatás és a gyenge minőségű külföldi sörök egyaránt felelősek. A Sörszövetség üdvözli a sörkülönlegességeket gyártó kisüzemek elterjedését. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületével közösen a csapolt sör áfájának csökkentését kezdeményezték a kormánynál. Az alumíniumdoboz-visszagyűjtés bővítése érdekében szintén helyeselnék a környezetvédelmi termékdíj arányos mérséklését.
