A főállású dolgozók 14 százalékát érintette a minimálbér-emelés, ugyanakkor életkor, területi elhelyezkedés és adózási szokások szerint is eltért annak a hatása, sok esetben nem kaptak számottevően többet kézhez a munkavállalók.
Azok a dolgozók, akik korábban a fizetésüknek egy részét zsebbe kapták csak 2 százalékos nettó keresetnövekedést tapasztaltak. Ezzel szemben a valóban minimálbérét dolgozók nettó bére 8,5 százalékkal emelkedett, a szakmunkás minimálbérért dolgozók bére pedig még ennél is nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt.
Árulkodó azonban, hogy mindhárom mutató messze elmarad a 15-25 százalék közötti várt valós béremelkedéstől. A 30 év alatti szakmunkások nettó bére 9 százalékkal nőtt, de legjobban a tapasztalt középkorú munkások örülhettek, az ő bérük 12 százalékkal lett magasabb. Az idősebb szakmunkások kedvezőtlen tárgyalási pozíciójuk miatt mindössze 2,4 százalékos emelésben részesültek. A szakmunkások között főleg Budapesten volt szignifikáns növekedés, 15,5 százalékkal emelkedett e csoport fizetése, miközben az ország többi részében 7 és 9 százalék között nőtt a nettó kereset.
A minimálbéresek viszont nem jártak jól a fővárosban, ugyanis nem változott a fizetésük a minimálbér-emelést követően. A városiak és megyeszékhelyen lakók bére 6,5-8,1 százalékkal lett több, míg a községek minimálbéresei 11,6 százalékos valódi keresetemelkedést élvezhetnek.
A minimálbér-emelés főleg a kisvállalatokat érintette, ugyanis a nagyvállalatok minimálbér felett foglalkoztatják a munkavállalókat. A cégek 14-19 százaléka azonban talált megoldást a költségnövekedés mérséklésére - csökkentették a munkaórákat vagy más pozícióba helyezték a dolgozókat.
A GKI tanulmányából kiderül, hogy csak csekély hatása volt a 15 százalékot meghaladó béremelésnek, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért alacsonyabb a vásárlóerő és a fogyasztás növekedése, mint arra korábban számítani lehetett.
