A kulturális javak védetté nyilvánítása iránti eljárásban hivatkozott visszaviteli kötelezettség intézményét a közjog szabályozza, így az nem azonos a letéti szerződéshez kapcsolódó visszaadási kötelezettséggel - hangsúlyozta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Kúria.
A kommüniké felidézi: Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.
A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított, miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.
Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.
A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta, kifejtve: az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség - mint a védetté nyilvánítást kizáró ok - nem áll fenn.
A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, az eljárás során a felperes a visszaviteli kötelezettségre irányadó, értékelhető tartalmú iratot nem csatolt, a letéti szerződések ezt igazoló adatot nem tartalmaznak; Pákh Imre tulajdonjogának korlátozása a közérdek védelméhez képest nem aránytalan.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította. Az indokolásban a Kúria rámutatott: a Golgota az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben nem állt általános védelem alatt. Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja.
A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot - jelen esetében Magyarországot - elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A letéti szerződéshez kapcsolódóan a Ptk.-ban meghatározott visszaadási kötelezettség nem azonos a visszaviteli kötelezettséggel, a két jogintézmény teljesen eltérő alapokon áll - szögezi le a Kúria határozata.
Az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók. A Kúria szerint azonban ebben a körben elsődlegesen a festmény Magyarországra hozatalának időpontjában hatályos jogszabályokat kell vizsgálni.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében nem döntött a keresetben megjelölt több jogszabálysértésről, így a keresetet nem merítette ki. Az új eljárásra ezért a felülvizsgálati bíróság előírta, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság köteles a keresetet teljes körűen kimeríteni. Másfelől a visszaviteli kötelezettség fennállása tekintetében a bíróság elsődlegesen köteles az 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján állást foglalni a visszaviteli kötelezettségnek a kép behozatalakori időpontjában való meglétéről.
Amennyiben ekkor a visszaviteli kötelezettség fennállt, úgy szükségtelen a későbbi időpontokra vonatkozó vizsgálat. Ellenkező esetben a Golgota felperes általi megszerzésekor, valamint szükség esetén a hatósági eljárás időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is el kell végeznie a bíróságnak - áll a Kúria határozatában.
