A boltokban jelenleg jellemzően még import – elsősorban görög – dinnye kerül a vásárlók elé: a szállítás miatt még az igazi érés előtt elkezdik a szüretet, így az importdinnye íze nem hasonlítható a hazaihoz, viszont alacsony ára komoly konkurenciát jelent a hazai termelőknek. Akik már készülődhetnek, hiszen a hét végétől idehaza is érdemben megkezdődik a szüret, s a hónap közepétől dömpingáron kerülhet a pultokra a legnépszerűbb nyári gyümölcs – összesen nagyjából kétszázezer tonnás termés várható.
- Ha nem is volt tökéletes az időjárás, az idén eddig szerencsénk volt vele – mondta Bugyi Roland lengyeltóti őstermelő. – Talán egy dolog kifogásolható: a múlt heti nagy esők jöhettek volna tíz nappal korábban, a felhőszakadásokat megelőző hőség pedig kicsit később.
Lengyeltótiban és környékén hosszú évtizedek óta dinnyéznek a gazdák, annak idején még a balatonboglári állami gazdaság honosította meg a gyümölcsöt a tóparttól délre fekvő háttértelepüléseken. Az ország dinnyés vidékeiről hívtak termelőket: Bugyiék is így kerültek ide a talán legismertebb honi dinnyésfaluból, a Hatvan melletti Csányból. A család immáron harmadik generáció óta dinnyézik, s bár a hőskorban előfordult, hogy 45 hektáron dolgoztak, jelenleg hat hektáron vetették el a magokat.
A somogyi termelők szerint régebben a mainál nagyobb üzlet volt a dinnyézés, bő két évtizede csak Észak-Somogyban több száz hektáron termeltek. Mára jelentősen visszaszorult a termőterület, s nemcsak errefelé: az országban manapság mindössze 5000 hektáron termesztenek dinnyét. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb területen Békés megyében, 1910 hektáron, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg 1670, Tolna 512, a Heves-Jászság körzet 420, Baranya 175 hektárral követ. Emellett még 389 hektár szórvány területen folyik dinnyetermelés. Csak a termőterület zsugorodása nem mérvadó a termés mennyiségére, ugyanis az új fajták a korábbiaknál bőségesebb termést adnak: egy hektárról úgy hatszáz mázsa jön le, ha az időjárás is úgy akarja. Persze a jó időnek akad árnyoldala is: ha bő a termés, a dinnye ára hamar a termelési költségek környékére zuhan.
- Mindent egybevéve körülbelül ötven forintra jön ki kilónként a bekerülési ár – magyarázta Bugyi Roland -, vagyis a haszon csak innentől kezdődik. Az előrejelzések száz forintos árat jeleznek, ez még elfogadható.
A multiknál viszont ennél akár húsz-harminc forinttal olcsóbb, amolyan becsalogató ár is kijöhet, jelentősen lenyomva ezzel a felvásárlói árakat. Az elmúlt években emiatt többször is demonstráltak a termelők – tavaly például több teherautónyi dinnyét borítottak az egyik budapesti nagyáruház parkolójába… A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az idén is egyeztetett az áruházláncokkal, azt szeretné elérni, hogy a hazai dinnye szezonjára a boltok ürítsék ki a külföldről beszerzett árukészletet. A már megszokott, a dinnyefogyasztást - kóstolással színesített - ösztönző kampány is folytatódik, idén július 6-tól augusztus 20-ig, hét héten át tart. Az ármegállapodás is szóba kerülhet a multiláncok és a szaktárca között, hiszen a 2012-es dinnyekartell miatti uniós intés után módosított versenytörvény mégis megengedi az agrártermékek körében a versenytorzítást, ha az indokolt. A multik hozzáállásán nagyon sok múlik, hiszen nagyjából a piac nyolcvan százalékát uralják. A hipermarketek ára miatt tavaly nyár közepére például tulajdonképpen összeomlott a hazai dinnye piaca: a túlkínálat miatt sok helyen már le sem szüretelték a termést…
Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk – állította Bugyi Roland -, hiszen a Balaton közelsége miatt nem kell a nagybani piacra szállítanunk. Míg Békésben sokat exportálnak, a főváros környéki termelők pedig a nagybanira beszállító felvásárlókkal hadakoznak, addig nekünk a tóparti települések kereskedői, illetve a rengeteg út menti árus megbízható vevőkörnek számít. Ráadásul a vevő is jobban jár, hiszen mindig frissen szedett gyümölcsöt kap, amit akár két hétig is eltarthat. A multiknál viszont sokszor csak a szedés után ennyivel kerül ki a ládákba az áru…
