A jogász-pszichológus szerint a nagy kérdés az: amikor nagy horderejű ügyeket kell a hatóságoknak megvizsgálniuk, akkor szabad-e feltartani őket olyan dolgokkal, mint például a szomszédok perlekedése. Vagy pedig érdemes megvizsgálni azokat a notórius feljelentőket, akik valójában paranoid üldöztetési mániások, és folyamatosan feljelentik szomszédaikat, rokonaikat, munkatársaikat. Ők ugyanis lassítják a hatóságok munkáját.
Úgy véli, ezt ki lehetne küszöbölni úgy, ha minden feljelentővel egy szakértő tesztet töltetne ki, elbeszélgetne, tehát az illető igazságügyi elmeszakértői vagy pszichológiai vizsgálaton esne át. „Én személy szerint úgy gondolom, az lehetne a megoldás, hogy pszichológusoknak-pszichiátereknek kellene elbeszélgetniük a feljelentőkkel, és akik esetében érzik a visszatérő paranoid jelleget, azokat pszichológushoz küldenék. Ezután a szakember dönti el, szabad-e egyáltalán komolyan venni ezeket az ügyeket" - mondta Szöőr Anna.
Természetesen mindenkinek állampolgári joga kötelessége a feljelentés, de nem normális dolog, hogy a hatóságok munkáját folyamatosan akadályozzák - hangsúlyozta. Hozzátette: a pszichológusok ki tudnák szűrni az ügy fontosságát. Ez nem azt jelenti, hogy ne jusson el a hatóságokig, csak tartsuk be a megfelelő sorrendet - mondta Szöőr Anna.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint ugyanakkor személyiségi jogokba ütközne, ha a büntető ügyekben a notórius feljelentők elmeállapotát kötelezően vizsgálni kellene. Bánáti János ezért úgy véli, ha készülne egy erről szóló jogszabályi változtatás, azt a szervezet nem támogatná. Alapvető személyiségi jogokat sérteni csak azért, mert valaki szám szerint sok személyt jelent fel, és ez rögtön alapot adna arra, hogy az elmeállapotát vonjuk kétségbe, nem lehetséges - hangsúlyozta.
Bánáti János jelezte: azzal a céllal egyetért, hogy ne kelljen érdemben vizsgálni olyan személyek feljelentését, akik ténylegesen nem beszámíthatók. De újfent hangsúlyozta: a nem beszámíthatóság nem azonos azzal, hogy valaki notórius feljelentő. „Ez utóbbi lehet személyiségzavar, de egy ilyenben szenvedőnek nem lehet elvonni a személyiségi jogait, ha a zavar egyébként az elmeállapotára nincs kihatással” - szögezte le.
A hatóságnak ilyen esetben egy a dolga: megállapítani, hogy a feljelentés valós vagy nem valós - húzta alá Bánáti János.
További részleteket itt talál.
