Olyanokról van szó, akik Budapesten, az ELTE PPK Klinikai- és egészségpszichológia szakirányon szereztek tavaly mesterdiplomát, ám hazatértük után kellemetlen meglepetésben volt részük. A Norvég Egészségügyi Igazgatóság ugyanis külső jelzések nyomán 2016 tavaszán tájékoztatást kért arra vonatkozóan, pontosan mire jogosítja fel az adott diploma Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánták el magukat – írja a Magyar Nemzet.
Eredetileg a norvég hatóságok azt feltételezték, hogy az ELTE PPK Klinikai- és egészségpszichológia szakirány elvégzése feljogosította a diákokat arra, hogy Magyarországon klinikai pszichológusként praktizáljanak védett címmel. 2016 tavaszán azonban a magyar kormánytól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez nincsen így. Ennek következtében kénytelenek vagyunk a szóban forgó diplomásokat másképp, az eddigieknél szigorúbb szabályozásnak alávetni - tájékoztatta a lapot Anne Farseth, az igazgatóság osztályvezetője. Korábban (bár a képzési különbségek áthidalása érdekében egy év kötelező gyakorlatot pluszban el kellett végezniük) az ELTE diploma birtokában megkapták az érintettek Norvégiában a működési engedélyt, tavaly óta már nincsen így.
Az igazgatóság pár hónapja bejelentette, a panaszok kivizsgálásával addig vár, amíg további kérdésekre választ nem kapnak a magyar féltől a diploma hazai értékére vonatkozóan. Ezek a válaszok a hónap elején meg is érkeztek, de úgy tűnik, nem győzték meg az illetékeseket arról, hogy vissza kéne állítani a korábbi értékelési rendszert.
Az érintettek azt kérik, hogy a működési engedély kérelmüket ugyanazon alapokon, és azon releváns szabályok mentén bírálják el a hatóságok, mint korábban. Nem változtak a szabályok és az oktatás színvonala sem. Miért kellett tehát hirtelen módosítani az eddigi gyakorlatot - tette fel a kérdést Atle Melø, az érintett diákok képviselő ügyvédje.
Nehéz megérteni, hogy a történtek hátterében pontosan milyen tényezők játszanak szerepet. Egyesek szerint a norvég pszichológiai lobbi számára volt aggasztó, hogy évente jelentős számú potenciális norvég klinikai pszichológust képeznek ki Magyarországon az ELTE-n, ahol 1992 óta létezik magas színvonalú, angol nyelvű képzés. Ugyanakkor valószínűleg az sem segít a kialakult helyzet rendezésében, hogy itthon a szakma leszabályozottsága távolról sem tökéletes, a magyar és norvég diplomáciai kapcsolatok pedig szintén láttak már szebb napokat. Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lapnak nem adott tájékoztatást s közadat-kérelmüket is elutasította.
A kormány egyébként július első hetében „társadalmi párbeszédet” indít, hogy felmérje: a szakmához és a kormányhoz hasonlóan a társadalom is szükségesnek tartja-e a fellépést az álpszichológusok ellen. Amennyiben a válasz pozitív lesz, a parlament az év végén elfogadhatja a pszichológuskamaráról szóló törvényt, és azt követően már csak a köztestület tagjai nevezhetik magukat hivatalosan pszichológusnak – írta pénteken a Magyar Idők.