„Az életképes nemzetekre egy katasztrófa úgy hat mint amikor visszavágják a fákat” - idézte Orbán Viktor miniszterelnök a 900 millió forintból frissen felújított hidegkúti Klebelsberg-kastély átadási ünnepségén a Bethlen-korszak kultuszminiszterének a szavait. Az a fa, amelyiknek erős, egészséges gyökerei vannak az megújul.
„Hasonlóképpen az a nemzet is, amelyik erős, egészséges szálakkal kapaszkodik a múltjába.”
Ehhez azonban Orbán szerint a két világháború között is olyan oktatás kellett, ami egyszerre volt modern és kapaszkodott a nemzeti hagyományokba. Modern és tradicionális – nyomatékosította Orbán a szavait - Ma is ilyen kellene – tette hozzá.
A fás hasonlathoz visszakanyarodva Orbán úgy fogalmazott: Európában ma külső és belső támadás zajlik, ami a gyökereire irányul. A miniszterelnök (illetve a szövegírója) szerint ez a támadás „az európai altalaj kicserélésére irányul. Orbán szerint azonban minél többet ad fel Európa annál kevesebb esélye lesz esélye visszatérni a „valódi európai keresztény gyakorlathoz.”
Orbán szerint Bethlen István megmutatta, hogy Trianon után is fel lehetett építeni egy sikeres országot. (A beszéd egy másik pontján Orbán azzal is érvelt, hogy a bethleni korszak sikerein nem rontott Magyarország gyászos második világháborús szerepvállalása sem.)
Ez a siker olyan kultúrpolitikán nyugodott, aminek alapja az erős nemzeti identitás. Orbán úgy látja: Klebelsberg sikere egyetlen eszközön alakult: a munkán – vonta meg a mérleget a miniszterelnök a két világháború közötti hárommilliós agrárszegénység országáról.
„Ez a kitűzés és a hozzá vezető út ma is érvényes, ahogy érvényes volt kilencven évvel ezelőtt is. Ilyen eszközeink van: úgy hívjuk munkaalapú gazdaság” - szögezte le Orbán.
