Nemzeti konzultáció, migránsozás
A nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán "férfiasan bevallotta": a nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudott volna maradni, tehát anélkül is kitartott volna migrációs politikája mellett. A visszaküldött válaszok magas aránya csak a kifelé mutatott kép miatt volt fontos - szögezte le.
"Ha a gát szivárogni kezd, előbb-utóbb át fog törni" - hasonlította Orbán a kvótarendszert az árvizek idejére. A miniszterelnök szerint ezért nem ért egyet azzal, hogy a kvóta szerinti 1294 embert átvegye Magyarország. A kormányfőt láthatóan hidegen hagyja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert - Lengyelországgal és Csehországgal egyetemben - nem hajtja végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. Sőt, a kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban kijelentette: "Egy kormányt nyakon lehet ragadni, szoktak is fenyegetni, de egy néppel nem lehet ezt csinálni".
A migránsozás remek lehetőséget biztosított Orbánnak, hogy a német politikusoknak, köztük Angela Merkel német kancellárnak, és Martin Schulznak is visszavágjon, akik egyetértenek Brüsszel döntésével, sőt, utóbbi egyenesen az EU-támogatások megvonásával fenyegetőzött. A kormányfő erre úgy reagált: "mi soha nem akartuk megmondani, hogy a németek mit és hogyan gondoljanak. A németeknek megadtuk a tiszteletet, elvárjuk, adják meg nekünk. Arra kérem a német politikusat, hagyjanak minket békén - fakadt ki Orbán, aki szerint ezek a megjegyzések a német választási kampánynak tudhatóak be, de a németeknek a saját, német gondjaikkal kellene foglalkozniuk.
Civil törvény
A civil törvénnyel kapcsolatban Amerika reakcióját hozta fel a kormányfő, miután az Egyesült Államok elítélte a civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, mégis megszavazott törvényjavaslatot. "Az amerikaiakhoz képest mi finomak és udvariasak vagyunk" - vélekedett Orbán, aki szerint azért is meglepő az amerikai támadás, mert náluk brutálisabb a szabályozás. Később az USA közleményben jelezte, hogy az ő szabályozásuk nem ugyanaz a magyaréval. A kormányfő erre azon háborgott, hogy a magyar kormány csak átláthatóságot szeretne, és nem érti, hogy ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni, miért szégyelli azt bevallani.
A külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba - közölte az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete június elején közzétett előzetes véleményében, igaz azt is hozzátéve, ami az átláthatóságot illeti, a szabályozás jogszerű célokat tűz ki. A Velencei Bizottság szakértői ugyanakkor előzetes véleményükben jelezték: a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.
A Velencei Bizottság véleményében azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy a törvénytervezet végleges elfogadását megelőzően folytassanak nyilvános konzultációt minden civil társadalmi szervezet bevonásával.
"Ha valakinek pénzt adnak, annak oka van. Nekünk pedig jogunk van tudni, hogy kik és miért adta azt a pénzt" - szajkózta az unalomig ismert tételmondatot a miniszterelnök, hozzátéve az elmaradhatatlant: a törvényt márpedig mindenkinek be kell tartani. Ezt azzal kapcsolatban mondta Orbán, hogy a TASZ és a Helsinki Bizottság polgári engedetlenségi akciót jelentett be, miután az Országgyűlés megszavazta a törvényt. A kormányfő hozzátette: "a magyar jogrendszerben ilyen nincsen", de ha mégis végrehajtják a bojkottot a civilek, abban az esetben a "jogkikényszerítés" nem a kormány dolga, hanem a hatóságoké. Szerinte a szabályozásnak pontosan ismert, leírt rendje van, senkit nem fog meglepetés érni.
Ezt a törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak.
A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg - ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.
Az andorrai vereség egyenlő Moháccsal
"Engem már kevés dolog lep meg, nem ma kezdtem az ipart, ráadásul ezt a világot ismerem is" - reagált a történelmi magyar futballvereségre Orbán, hozzátéve: mégiscsak Mohács után vagyunk, a nemzeti válogatottunk szereplése ezzel ér fel, csak a király nem fulladt bele a Csele patakba. A kormányfő később pontosított: nem magát, hanem Csányi Sándor MLSZ-elnököt nevezte királynak. "A szétszéledt csapatokat újra hadi rendbe kell állítani, majd visszaszerezni azt, amit elvesztettünk" - szögezte le. A kormányfő kijelentette, ő szurkol Storcknak.
Ahmed H.-ról nem beszélt
Az interjúban nem került szóba Ahmed H. pere, aki ellen a Szegedi Ítélőtábla csütörtöki döntése szerint új eljárást kell lefolytatni, pedig a szíriai férfival kapcsolatban Orbán korábban többször is nehezményezte, hogy Brüsszel egy terroristát véd - emlékeztetett a 444. A hatóságok terrorcselekmény elkövetésével vádolták meg a 2015-ös „röszkei zavargás” után Ahmed H-t. Az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője szerint az ítélőtábla döntése fontos lépés az igazság felé vezető úton.
Már megint léphetünk egyet előre
A gazdasági helyzetről szólva Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Országgyűlés csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetést, és az idei év után 2018-ban is emelkedni fog a minimálbér, ahogyan minden más bér is. "Nincs olyan társadalmi csoport Magyarországon, amely a következő évben ne tehetne legalább egy lépést előre. (...) Jobb helyzetben leszünk jövőre, mint idén vagyunk" - hangoztatta kedvenc mondatát a kormányfő, nem feledkezve meg a foglalkoztatás és az adófizetők számának bővüléséről, a gyermekvállalás támogatásáról. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a kormány nem migránsokkal, hanem magyar gyermekek megszületésével akarja orvosolni a népességfogyást, amiről persze a nők döntenek, a kabinet dolga a családbarát ország feltételeinek megteremtése - ismételte el a magyar nőknek szóló, szülésre buzdító célzását.
A gazdasági fejlődés egyébként Orbán szerint olyan nagyon jó itthon, hogy "még az ellenzékiek is kínban vannak, amikor szamárságokat kell beszélniük arról, hogy az ország nem fejlődik, hanem hanyatlik".
