Az ülnök nem hivatásos bíró; az elsőfokú bírói tanácsban általában egy hivatásos és két laikus bíró vesz részt. A törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a vádat nem az ügyész, hanem - mint magánvádló - a sértett képviseli, az ülnök önállóan is eljárjon. Ide tartozik például a könnyű testi sértés, a becsületsértés, a magántitok megsértése, és a kegyeletsértés. Ezen ügyekben ülnök határozatot is hozhat, de csak korlátozottan. Az ülnököket 4 évre a helyi önkormányzatok választják meg. A legutóbbi választás 2015 tavaszán volt, így mandátumuk 2019-ben jár le. Az új eljárási törvény szerint azonban legtöbbjük 2018 júliusától feladat nélkül marad. Ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.
A Magyar Ülnöki Egyesület elnöke, dr. Vágány Melinda a Népszavának elmondta, levelet küldtek Áder János köztársasági elnöknek, hogy ne írja alá a törvényt. Ebben megfogalmazták: a törvényjavaslat indokolásában az olvasható, hogy a változásra azért van szükség, mert „az ülnöki rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”. Ugyanakkor a szintén új polgári perrendtartás a munkaügyi perek esetében megtartotta az első fokon ítélkező tanácsoknál az egy hivatásos-kettő nem hivatásos bírói felállást, éppen arra hivatkozva, hogy mennyire bevált ez a szisztéma. Azzal, hogy a büntetőeljárások jelentős részéből kiveszik az ülnököket, sem olcsóbb, sem „szakszerűbb” nem lesz az ítélkezés, de a társadalmi kontroll elvesztése miatt a demokrácia jelentős csorbát szenved.
Nem igaz az az indokolás sem, hogy „visszaszorulóban” van az ülnöki rendszer. Az Európai Unió szinte minden tagországában él a társas bíráskodás. A nem hivatásos bírák ötezres számát tekintve Magyarország jelenleg az uniós középmezőnyben van, azonban az új eljárási kódex bevezetése után olyan országok színvonalára süllyedhet, mint például Albánia, Azerbajdzsán, Moldova, ahol a civilek csaknem teljes kizárásával folynak az eljárások.
Az elnök cinikusnak tartja, hogy a leginkább bírósági vezetőktől származó vélemények szerint a megmaradó „ülnökös” tanácsok megfelelően garantálják, hogy az Alaptörvényben meghatározott módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Az ülnökök nagyobb hányada büntetőbírósági. Az új törvénnyel azonban ez radikálisan, körülbelül tizedére esik vissza. A jelenlegi létszám mellett is nehéz garantálni a társadalmi kontrollt, ha pedig csökken az ülnökök száma, lehetetlen lesz – véli az ülnökök egyesületének elnöke.
