A YouGov a választások napja óta több mint 50 ezer választót kérdezett meg a tanulmány elkészítéséhez.
A felmérés kimutatta, hogy az először szavazó 18-19 éves korcsoportban a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 47 százalékponttal haladta meg a kormányzó konzervatívokét, a 70 éves és ennél idősebb szavazók körében ugyanakkor a Konzervatív Párt előnye 50 százalékpont volt a Munkáspárt előtt.
A vizsgálat szerint a választáson résztvevő 18-19 évesek 19 százaléka szavazott a Konzervatív Pártra, 66 százalékuk a Munkáspártra. A 70 év feletti korosztály 69 százaléka a Konzervatív Pártra voksolt, és csak 19 százalék adta szavazatát a Munkáspártra.
Az egyes korosztályokon belül a konzervatívoknak az 50-59 év közöttiek körében volt először előnye a Munkáspárttal szemben, az ennél fiatalabb korosztályok mindegyikében többen szavaztak a Munkáspártra, mint a Konzervatív Pártra. A YouGov modellszámítása szerint az életkor minden tíz évnyi emelkedésével hozzávetőleg 9 százalékponttal növekszik az esélye annak, hogy az adott választó a konzervatívokra szavaz, és a fordulópont - vagyis az a kor, amely felett az egyes választók nagyobb eséllyel voksolnak a Konzervatív Pártra, mint a Munkáspártra - jelenleg 47 év.
A tanulmány szerint az egyes korosztályok részvételi hajlandósága közötti különbség magyarázza, hogy a Munkáspárt - jóllehet jelentősen növelte képviselőinek számát - miért nem nyerte meg nagy fölénnyel a múlt heti parlamenti választást. A közvélemény-kutató cég kimutatta, hogy a 18-19 évesek 57 százaléka, a 70 évesek és ennél idősebbek 84 százaléka vett részt a szavazáson. Országos átlagban 69 százalékos volt a részvételi arány.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának létszáma 13 fővel 318-ra csökkent, és a párt ezzel elvesztette abszolút többségét, a Munkáspárt frakciója ugyanakkor 30 fővel 262 tagúra bővült. A szavazási szándékok közötti generációs kontraszt már a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás korosztályok szerint lebontott eredményeiben is élesen megmutatkozott. A YouGov a referendum után nem sokkal elvégzett vizsgálatában kimutatta, hogy a 18-24 év közöttiek 71 százaléka a bennmaradásra, a 65 éven felüliek 64 százaléka a kilépésre voksolt. Országos átlagban végül a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,2 százalékos többségbe.
