Ez természetesen nem azt mutatja, hogy mindenkinek ennyi készpénze állna otthon a szekrényben, vagy bankszámláján. A bruttó vagyonnak „csupán” 45 százaléka van pénzügyi, míg a több reáleszközökben, például ingatlanokban. (Amennyiben csak a készpénzt és betéteket, valamint a részvények és részesedéseket vonjuk össze, akkor ezek aránya a teljes vagyonnak alig 30 százalékára, 28 ezer milliárd forintra rúg.) Ide kapcsolódóan a jegybanki tanulmány meg is jegyzi, hogy a háztartások legnagyobb értéket képviselő vagyontárgya éppen a lakás. Olyannyira, hogy a lakóhelyül szolgáló ingatlan a teljes vagyon 56 százaléka.
A fentieken túl az adatokból kiderül, hogy a háztartások nettó vagyona 81,3 ezer milliárd forintot tett ki 2015 év végén. A két említett mutatóból következik: a háztartásokra jutó kötelezettség, azaz tartozás 8,7 ezer milliárdra tehető. Ide kapcsolódóan Gerendás János, az MNB Statisztikai igazgatóságának vezetője hangsúlyozta, hogy a honi háztartási szektor eladósodottsága a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Ez egyébként abból a szempontból meglepőnek nem mondható, hogy a tartozások állománya a 2010-ben regisztrált 11,9 ezer milliárd után minden évben érdemben csökkent.
Gerendás János jelezte egyébként azt is, hogy a munkában az igazi újdonságot azoknak a mikro- és makroadatoknak a párosítása jelentette, amelyet korábban még soha nem tettek meg. Ebből például a vagyoni helyzet korcsoportok szerinti alakulása is kiolvasható, amely szerint a legjobb anyagi helyzetben a honi lakosság 46-55 év közötti éveiben van.
