Komor fellegek az égen. haragos hullámok a mélyben, deres háztetők és fagypont alatti hőmérséklet köszöntötte szombaton reggel Mar del Plata lakóit. Egy majdnem barátságos labdarúgó-mérkőzéshez eléggé rideg környezet. A magyar és a francia csapat tagjai azonban ebből aligha vettek valamit észre, ok már az ébresztéstől kezdve a világbajnoki búcsúra összpontosítottak. A brazil Coelho sípjelére a két válogatott a következő összeállításban kezdte el az utolsó 90 percet:
MAGYARORSZÁG: Gujdár — Martos, Bálint, Kereki, Tóth — Nyilasi, Pintér. Zombori — Pusztai, Törőcsik, Nagy.
FRANCIAORSZÁG: Dropsy — Janvion, Tresor, Lopez, Bracci — Petit, Bathenay, Papi — Rocheteau, Berdoll, Rouyer.
A franciák tehát Platinival a kispadon kezdtek, nálunk pedig az előre jelzett Csapó helyett váratlanul Pusztait küldte pályára Baróti Lajos. A mérkőzés azonban csak jó félórás késéssel kezdődhetett, mert a magyar és a „gall kakasok” összekaptak már a mérkőzés előtt. A FIFA ugyanis mindkét csapat részére — tévedésből — fehér mezt írt elő, s amikor a kivonulás előtt ez kiderült, egyik sem volt hajlandó változtatni a szerelésén. Végül a FIFA-ellenőr, a jugoszláv Andrejevics közbelépésére lett szükség, sorsoltak és így a franciáknak kellett átöltözniük.
A magyarok indították útjára a labdát. Nyilasi már az első percben jó helyzetbe került, de a kitűnő átadásról lekésett. Az ellentámadás Berdoll veszélyes fejesével ért véget. Az első 10 perc egyébként magyar fölény jegyében zajlott és csak ezután vették át a játék irányítását a franciák. Ennek ellenére a magyar csatárok előtt újabb helyzetek adódtak. A 20. percben Nyilasi kapott jó átadást Pusztai elé tálalt, aki százszázalékos gólhelyzetben a kapusba lőtt. Egy perccel később ugyanilyen nagy helyzetet hibázott el Berdoll. Erősödtek a francia támadások, mégis egy viszonylag ártatlannak tűnő támadás végén Lopez 30 méterről leadott lövése kötött ki Gujdár kapujának bal felső sarkában (1:0). Alig telt el néhány perc, és az egyre inkább kapkodó, az összeszokottságot hiányoló magyar védelem mellett Berdoll húzott el és mintegy 10 méterről jobboldalról, amolyan kisodródott
helyzetben is betalált Gujdár kapujába (2:0). Az újrakezdés után az egyik magyar támadás Nyilasi kapufára fejelt labdájával ért véget, majd Zombori lőtt fölé. És a magyar fölény eredményesnek bizonyult, mert a befejezés előtt 5 perccel Zombori a 16-osról leadott hatalmas lövésével szépített a magyar csapat (2:1). Az öröm nem tartott sokáig, mert újabb egy perc múlva Rochteau növelte a francia gólok számát (3:1). S hogy a félidőben nem esett újabb gól, az csakis annak köszönhető, hogy Gujdár nemcsak bravúrosan, hanem szerencsével is hárított egy francia támadást, amely során a visszapattanó labdát háromszor is kapura lőhették, előbb Rochteau, Rouyer, végül Berdoll.
A szünetben Papi helyére Platini állt be, s vele tovább javult a franciák játéka, öt perc alatt 3 gólhelyzetet teremtettek Gujdár kapuja előtt, fölényük egyre nyomasztóbbá vált. A mieinknél ebben az időszakban is egyedül Zombori jelentett veszélyt, akinek a 62. percben elvégzett szabadrúgása a kapufa külső éléről vágódott vissza a mezőnybe, majd 5 perccel később nagyszerű egyéni alakítás után lőtt kapura a Vasas játékosa.
A 74. percben Csapó állt be Nagy László helyett, de ő is inkább a védekezésben vállalt szerepet. Egy perccel később a franciák is cseréltek. Six állt be Rochteau helyére. Az utolsó percek is francia fölényt hoztak.
Szünet után Piatini beálltával támadóbb szellemű lett a francia csapat, elvesztettük a kezdeményezést és csak a szerencse mentette meg hálónkat az újabb góloktól. Bathenay és Platini nagyszerűen szervezte a játékot, újra és újra helyzetbe hozta az előretolt francia ékeket, de ők maguk is többször betörtek a 16-osunkra. Mi nem tudtuk visszaszerezni a játék irányítását, mert sem a középpályán, még kevésbé elöl nem sikerült egyből és emberhez játszani, a labdát tartani. Hiányoztak a franciák szellemes játékát jellemző helycserék, és végül kiábrándító játékkal fejeztük be az argentínai világbajnokságot. Tudtuk, hogy a legnehezebb csoportba kerültünk, de hogy ilyen alárendelt szerepet fog játszani válogatottunk, azt az utolsó pillanatig nem akartuk elhinni. A szövetségi kapitány jó szándékkal összeállított világbajnoki csapata csődöt mondott. Hálából nem lehet futballozni!
Népszava 1978. június 11.
