"Ennek az ügynek 2015-ben masszív többségi támogatottsága volt a lakosság, és az összpárti politika körében. 2017 elejére leamortizálódott a társadalmi támogatottság. Hogy ide mi vezetett, kommunikációs vagy hitelességi, esetleg a transzparenciára vonatkozó gondok, egy másik kérdés. Azt kell elkerülni, hogy ez újra bekövetkezhessen" - fogalmazott Kulcsár a hvg.hu-nak.
Szalay-Berzeviczy Attila Forrás: Facebook
Magyarország következő olimpiai pályázatának az első lépése egy országos népszavazás kell, hogy legyen - tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila, majd azzal folytatta: nyilván ez az, amit a kormány is belátott, amikor a pályázat visszavonása mellett döntött. A következő kandidálásunkat csak így lehet megvédeni attól, hogy még egyszer egy politikai erő szét tudja bombázni a pályázatunkat saját politikai céljai okán a folyamat végső fázisában.
Szalay-Berzeviczy azt is elmondta: képtelenség lett volna kétfrontos harcot folytatniuk, egyszerre eredményesen itthon egy kemény népszavazási kampányt és külföldön egy komoly pályázati kampányt végigcsinálnia néhány embernek.
A portál arra emlékeztetett, hogy a kormány kijelentette, minden tervezett létesítményt felépít, amit a 2024-es olimpiára meg akart építeni. Szalay-Berzeviczy Attila szerint a népszavazás nem arról szólt volna, hogy szeretné-e, ha az ország leállítana mindenféle beruházást és fejlesztést, hanem arról, hogy visszavonja-e a pályázatot vagy sem. Az teljességgel természetes, hogy az a kormány, amelyik az olimpiát 2002 óta a zászlójára tűzte, folytatja az olimpiához is fontos, de nem elsősorban azért szükséges sport-és közlekedési infrastruktúra fejlesztését. Az, hogy mit épít, mire költ a mindenkori kormány, az a saját politikai felelőssége, amivel kapcsolatban számot kell adnia a választásokon. Egyébként az elmúlt 27 évben ennek megfelelően egyetlen nagyberuházásról sem írt ki egyetlen kormányunk sem népszavazást, még a 4-es metróról sem. A lényeg, hogy mind az, amit épít, az transzparens körülmények között történjen, szükséges és fenntartható legyen - fogalmazott a BOM vezetője, aki arról is beszélt:
Nálunk nincsenek elhagyott, begazosodott sportlétesítmények. A két legutóbbi nagy fejlesztés: a Papp László Aréna és a Groupama Aréna kiválóan és nyereségesen működnek. Magánkézben működnek, és az államnak nincs más dolga, mint a bérleti díjat havonta beszedni a bérlőktől - büszkélkedett Szalay-Berzeviczy.
Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) áprilisi rendkívüli közgyűlésén FOTÓ: Molnár Ádám
Kulcsár Krisztián szerint a sportlétesítményeknek olyan értelmes koncepció keretében kell megvalósulniuk, ami által fenntarthatóan tudnak működni, ne kongjanak üresen 3-5 év múlva a dzsúdócsarnokok, evezős pályák.
Most kértek ajánlatot a szervezet pénzügyi átvilágítására. Az eredmények nyilvánosak lesznek - tette hozzá.
Lehetetlen lenne a MOB-ot átvilágítani?
A kérdésre, mely szerint érinteni fogja-e az átvilágítás az olimpiai felkészülésre adott pénzösszegek sorsát, amit a szakszövetségek kaptak négy éven át, és az elköltési hatékonyság kapcsán vita volt, Kulcsár így válaszolt: „Nem, a MOB-nak nem volt hatásköre a pénzek elköltésének ellenőrzésére. Az átvilágítás azt szolgálja, hogy lássam, mit veszek át. Az elmúlt hat évben működő MOB teljes átvilágítása az nagyon drága és irracionális volna. Ehelyett egy egyéves átvilágítást végzünk el.”
A felvetést, hogy a nagybátyja, Kulcsár Győző egykori csapattársa, Schmitt Pál áll a MOB elnök mögött, tehát Schmitt Pál embere, Kulcsár nem tartja reálisnak. „Én remélem, hogy Schmitt Pál mögöttem állt, de bár ilyen egyszerű lenne egy 200 tagú MOB támogatásának megszerzése. Biztos nagy a befolyása a tagságra, több ilyen tagja van a MOB-nak, de nem szabad elfelejteni, hogy a tagság fele jön a sportági szakszövetségekből, és a másik fele a lehető legkülönbözőbb, a MOB életében valamely módon szerepet játszó szervezetből” - mondta Kulcsár.
