Ha valakinek van veleszületett érzéketlensége, az Balog Zoltán lelkipásztor, az „emberi humánum” minisztere.
Emlékszünk, amikor is a legszegényebb gyermekeket vitette a várbéli Hiltonba, hogy megmutassa nekik, mi is a dőzs, amit ők az új magyar iskolarendszer révén sosem érhetnek el. Emlékezetes a menü is: libaerőleves zöldséggel, lúdgége tésztával, csirkemellfilé calvadossal ízesített gombamártással, zöldséges lasagneval, brokkolirózsával és párolt rizzsel, desszertnek joghurttorta eperöntettel.
Egyél szegény, ilyet többé úgy sem kapsz. Különben is, nem ehhez van szokva a te gyomrod, ne is kívánj ilyent, legyen ez a fölső osztály kínja – lehetett a hitvallása.
Hihettük, hogy Balognak csak ballépése volt e megalázó ceremónia, ahol - és ez nem vicc -„Nyilas Misi-Pakkok átadására” is sor került. (Csak remélhető, hogy nem volt benne suviksz – jó étvágyat kedves gyermekek!)
De nem: a megalázás intézményesülni látszik. Miközben a mentőszolgálat, az ország egyik legfontosabb szervezete bajtársai csendesen, de főképp felmondásokkal lázadoznak a hatalmas átverésnek tűnő „életpályamodell” ellen, Balog újabb „Hiltont” eszelt ki. Berendelte őket villásreggelire egy helyre, ahol a früstök amúgy 3-5 ezer forint.
„Először azt hittem, hogy a mentőszolgálat dolgozói minden reggel itt reggeliznek, de kiderült, hogy ez egyszeri alkalom” - tréfálkozott a miniszter az éhbéren élőkkel, mint Lenin elvtárs a bányászokkal, akik „jól vagyunk, jól vagyunk”-kal vicceltek a vicces „hogy vagyunk, hogy vagyunk?”-ra.
Balog hozzátette: „azért jó, hogy háttal állok önöknek, mert így nyugodtan folytathatják a reggelit”.
Nem lepne meg, ha kiderülne, ha e cinikus pakk hallatán a mentők Heimlich-fogással segítették ki egymást a fulladásból.
Apropó, Balog úr, nem tudja véletlenül, ki lopta el a reskontót?
