Nem borúsan, csak reálisan látom a paksi bővítés magyar beszállítási lehetőségeit – válaszolta kérdésünkre tegnapi, bemutatkozó sajtótájékoztatóján Süli János „a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter”. A rendszerváltás utáni nagyiparunk szétesett, bevásárlóközpontok épültek – fogalmazott. Az atomerőműhöz szükséges gépek, műszerek, szakberendezések gyártásából az elmúlt 30 év során Magyarország „kimaradt”. Ezek beszerzése már a 80-as években, az első négy blokk befejezése során is problémát okozott, pedig akkor még volt háttér – vélte a szakember, aki már akkor a helyszínen dolgozott üzembehelyezési mérnökként. Süli János kérdésünkre úgy fogalmazott: reméli, hogy a 40 százalékos magyar beszállítói arányt „minél inkább megközelítjük”.
Jelen állás szerint első körben az orosz állami hitelkeretből állnánk a paksi beruházás már elvégzett munkálatait – erősítette meg korábbi információnkat Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa. Mivel azonban a magyar állam jelenleg ennek (évi körülbelül 4 százalékos) kamatánál máshonnan olcsóbban jut hitelhez, ezt 90 napon belül a piacról felvett hitel révén vissza is fizetjük az orosz államnak, ami így feléjük kamatmentes. A harminc éves futamidejű orosz hitelt nem mondjuk fel, mert azt az államtitkár komoly biztosítéknak látja. Ám amikor a piaci kamatok ez alatt állnak, az orosz hitelkeret terhére lehívott összegeket a jövőben is érdemesnek tartja ily módon kiváltani és gyorsan visszafizetni – magyarázta. (Bár így az orosz hitel kamatmentessé válik, Magyarország azért fizet kamatot, csak kevesebbet és nem az orosz államnak.) Az eddig a paksi fejlesztés mögött álló Lázár János kancelláriaminiszter három hete még néhány hétre tette az előkészítés során már elvégzett mintegy százmillió eurós – harmincmilliárd forintos – munkálatok kifizetését. Aszódi Attila további adminisztrációs teendők miatt ezt tegnap már néhány hónapra tette. A kormány eddig azt hangoztatta, hogy nem feltétlenül szorolunk rá az orosz állami hitel igénybevételére.
Az új tárca leendő költségvetését viszont nem számszerűsítette. Biztosított, hogy a lehető leghatékonyabb működésre törekszenek, mintegy 30-40 fős létszámmal. Egyelőre leltároznak, átvilágítanak. A miniszter – aki még Paks polgármestere – szavai komoly jártasságot tükröztek a kivitelezési munkálatok várható kihívásai terén. Az ütemezésben az EU-engedélyek megszerzése óta nem lát fennakadást. Az építési csúcs 2021-2022-ben várható; saját mandátuma 2026-ig tart. Kérdésre úgy vélte: ha a 2018-as választásokat az ellenzék nyerné, az egység akkor is megépülne.
A tájékoztatón Magyarország jövőbeni energiapolitikáját illetően ellentmondások körvonalazódtak. Süli János – aki, miután a Fidesz 2010-es győzelme után távozni kényszerült a Paksi Atomerőmű éléről, megújuló energiával foglalkozott – megerősítette: az atomerőmű mellett megférnek a nap-, és szélerőművek. Ám ezek kiszámíthatatlan termelésére (és az ezek kiegyensúlyozására alkalmas szivattyús-tározós erőművekkel szembeni környezetvédelmi aggályokra) hivatkozva szükségesnek tartott további fosszilis – így például lignitalapú – erőműveket is. Noha a helyi lignitet égető Mátrai Erőmű engedélyei 2030-ig lejárnak, e helyi forrás valamilyen formájú jövőbeni hasznosítását is üdvözölné. Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa – a gáztüzelésű erőműveket is megemlítve emlékeztetett: a máig érvényes 2011-es energiastratégia „atom-szén-zöld” változatot fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyzendő: Lázár János kancelláriaminiszter visszatérően „50 százalék atom-50 százalék megújuló” jövőképről beszél. Aradszki András energiaügyi államtitkár pedig a Párizsi Klímamegállapodás aláírására hivatkozva a szénmentes jövőt ígért. Süli és Aszódi is arra hivatkozott, hogy a hazai áramrendszerért felelős állami Mavir tanulmányai szerint a jövőben hatalmas szükség lesz új erőművekre. A zöldek ezt határozottan cáfolják és a képlet más szakemberek szerint se ilyen egyszerű.
Süli János az atomerőműről tartandó népszavazást elvetette. A kormánykommunikációs fordulatokhoz híven úgy vélte: aki 2014-ben a Fideszre szavazott, tudta, hogy a párt atomfejlesztést tervez. (Az ügy pikantériája, hogy Süli akkor épp a Fidesz-KDNP jelöltet győzte le a polgármester-választáson; ma azonban erre nem pártalapú, hanem személyes versengésként emlékezik.)
