A Handelsblatt az online kiadásában Brüsszelnek fel kell mutatnia a határokat Magyarországnak címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, aki kiemelte, hogy "Európa csupán egy kötelezettségszegési eljárással nem fogja megállítani Magyarországot az +illiberális demokrácia+ felé vezető úton", és "Brüsszelnek sokkal energikusabban kell védelmeznie az európai értékközösséget". Kifejtette, hogy Orbán Viktor "olyan miniszterelnök, aki állandóan választási kampányban van", folyton "újabb ellenfeleket vagy bűnbakokat keres magának, hogy mozgósítsa választóit". A "menekültek után George Sorost, a Magyarországról származó, zsidó vallású multimilliárdost és filantrópot tette meg új ellenfélnek", de az a veszély fenyegeti, hogy a "befolyásos New York-i befektető" esetében nem jár sikerrel. Hozzátette: Orbán politikája a "három lépést előre, kettőt hátra", és "minden jel arra utal, hogy az új felsőoktatási törvény ügyében teljes mértékben visszakozik". Az kétségtelen, hogy a jogszabály a jelenlegi formájában nem lép érvénybe októberben. Orbán Soros miatt és egy 1400 hallgatót oktató magánegyetem miatt nem akarja örökre elrontani a viszonyt Donald Trump amerikai elnökkel, de az Európai Unióval sem - emelte ki Siebenhaar, megjegyezve, hogy "a magyarok vezetőjének végül is Brüsszel a pénzeszsák". Európának szerinte a jövőben "több figyelmet kell szentelnie" Magyarországnak, "az autoriter demokrácia modelljének", a kelet-európai állam nem válhat az orosz Vlagyimir Putyin vagy a török Recep Tayyip Erdogan mintáját követő "irányított demokrácia" kísérleti telepévé. Európának sokkal erőteljesebben kell foglalkoznia "a magyar kormány szalámitaktikájával, amely egyre újabb, parasztosan furfangos törvényekkel aláaknázza a demokráciát".
A brüsszeli kiadású Politico című portál szerint komoly próbatételt jelent az Európai Unió számára a magyar felsőoktatási törvény vitatott módosítása, amelyen azonban egyelőre elbukni látszik az EU, minthogy az eddigi válaszintézkedései rendkívül kiábrándítóak voltak. Mint írták, a jogszabály teljesíthetetlen feltételeket támaszt a CEU-val szemben, amely "a társadalomtudományok terén a világ egyik vezető központjának számít". "Lehet, hogy Soros György Orbán bírálójának számít, de a kormány azon állítása teljes képtelenség, hogy a magyar politikára bűnös befolyást gyakorolna" - közölte a szerző, aggasztónak nevezve, hogy a magyarországi média a kormányfő narratíváját visszhangozza, sőt még fel is erősíti azt. A cikk szerint ugyan üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, de lehet, hogy ez "túl kevés és túl késői". Bár az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén komoly bírálatok érték Orbánt a képviselők részéről, "az EU erkölcsi nyomásgyakorlása nem sokat ér, ha nem jár politikai következményekkel is" - szögezte le a szerző, aki szerint "Európa nem engedheti meg magának, hogy tovább hallgasson, amennyiben a demokrácia és az emberi jogok hiteles védelmezője akar lenni". Rámutatott, hogy "Orbán korábban már többször meghajolt a nyomás előtt. (...) Ha az unió vezetői keményen kiállnak az akadémiai szabadság és az uniós értékek mellett, akkor most is ezt fogja tenni". Hozzátette, ki kellene mondani, hogy fennáll az alapvető jogok megsértésének kockázata, továbbá pénzügyi szankciókat kellene mérlegelni Magyarországgal szemben.
A Politico egy másik cikkében a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatával foglalkozott. Mint írták, az EP-frakcióban egyre többen szeretnék kívül látni a Fideszt, mert sokakat "felbőszített Orbán szembeszegülése az unió szabályaival". Eddig az EPP "jórészt félrenézett, amikor Orbán megsértette az európai normákat", de számos szabálysértő lépés, például a kerítésépítés vagy a Brüsszel-ellenes kampány után sokak számára a CEU elleni fellépés már az utolsó csepp volt a pohárban. A Fidesz esetleges szankcionálása a pártcsalád vezetőin múlik, akik eddig ugyan nem rajongtak az ötletért, a hírportál bennfentes forrásai szerint azonban kezdik elveszíteni a türelmüket. "Még Joseph Daul (pártelnök) és Manfred Weber (frakcióvezető) is azt mondja, hogy elegük van Orbánból" - mondta egy névtelenséget kérő illetékes. A Politico egy harmadik írásában Orbán és Soros kapcsolatát elemezte. A cikk szerint az üzletember annak idején sok szempontból Orbán "politikai keresztapjának" számított, mára viszont "esküdt ellenség" lett belőle, ami tükrözi az Európa jövőjét meghatározó ideológiai megosztottságot. A mindkettőjüket ismerő Charles Gati magyar származású amerikai politológus professzor szerint "Soros gyalázása beleillik a hatalommal rendelkezők elleni lázadás élethosszig tartó mintájába Orbánnál, aki először az apja, majd a szovjetek, később pedig Washington és Brüsszel ellen lázadt".
A La Libre Belgique cikke Moszkva egyre nagyobb magyarországi befolyásával és a Fidesz orosz kapcsolataival foglalkozott. Corentin Léotard, a lap budapesti tudósítója szerint "rejtélyes", hogy a 2010 előtt Moszkvával szemben hagyományosan ellenséges párt hogyan vált oroszbaráttá. "És ha az oroszok olyan információkat tartanának vissza, amelyek megénekeltetnék Orbán Viktort?" - teszi fel a kérdést a lap Gyurcsány Ferenc volt kormányfő múlt heti kijelentéseire utalva. A szerző szerint a felsőoktatást érintő magyar szabályozástervezet ellen szerveződött tüntetések is hamar kiszélesedtek, és rávilágítottak a Magyarországon egyre élesedő "orosz kérdésre" is. A szerző szerint a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok egyre nagyobb aggodalommal figyelik vezetőjük keletre fordulását.
