"Migránsok"
A déli határon elkészült kétsoros kerítésrendszerrel hosszú időre biztosított a magyar emberek biztonsága - mondta Orbán, hozzátéve, hogy a pénteken átadott kerítésrendszer bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta - jelentette ki. A miniszterelnök kapva kapott az alkalmon, hogy a migráció témáját meglovagolva ismét "brüsszelezhessen" és "sorosozhasson".
Azt mondta: Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, és engedje be az illegális migránsokat.
Könnyen lehet, hogy az ügyben Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít majd - jósolta a miniszterelnök, aki szerint Soros migrációs programja értelmében minden évben be kellene szállítani az EU-ba egymillió migránst, aminek finanszírozásához szívesen ad kölcsön. Ezért a hálózata azon dolgozik, hogy nemzetközi nyomással rákényszerítse Magyarországot a bevándorlók be-, illetve átengedésére. "Ez az, ami Soros György pénzügyi spekulánsból Soros György bevándorláspárti európai politikust csinált" - fogalmazott.
Orbán a két bangladesi menekültről is beszélt, akik miatt elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróság.
A fogva tartott menekültek ügyét a kormányfő úgy fordította le, hogy felépítettek egy rendszert, amelynek következtében rendszeresen megcsapolnák a magyar büdzsét. A bangladesiek esetében az történt, hogy "egy Soros által finanszírozott szervezet beperelte Magyarországot", "az eljárásban a szakértői véleményt egy másik Soros-szervezet adta, majd a bíróságon az ítéletet egy Soros-egyetemen oktató bíró vezetésével hozta meg egy bírói tanács". "Be vagyunk kerítve", ha ez így megy tovább, "tízezerszám fognak bennünket megskalpolni", "el akarják venni a magyarok pénzét" - riogatott a kormányfő.
Civilek, CEU
A magyar kormányoldal ezért is akarja, hogy külön jogi szabályozás jöjjön létre az NGO-kra, amelyek ezeket a tevékenységeket végzik, "tudni akarjuk, kitől kapják a pénzt" a külföldről, ellenkező esetben nem lehet megvédeni az országot velük szemben - magyarázta a miniszterelnök, utalva a "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" szóló, civilek vegzálását célzó törvényre.
A CEU-ügyben arról beszélt, hogy Soros György magyarországi egyetemének ügyei átláthatatlanok, "jogi zűrzavar" van. A kormány viszont átlátható helyzetet szeretne teremteni. "Nem értjük, miért kell kiskapukat használni, ha nyitva áll a nagykapu, sőt az aranykapu is" - fogalmazott. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság szerint sem az oktatás szabadságáról, hanem pénzügyi kérdésekről van szó. Magyarország áll a tárgyalások elébe - közölte, megjegyezve: a kabinet szerint összhangban van a felsőoktatási törvény az EU szabályaival, de "ha a bizottság ezt másképp látja, megfontoljuk". Megismételte: a Közép-európai Egyetem biztosan működhet Magyarországon, mert a módosítás nem vonatkozik rá. Az amerikai diplomát kiadó egyetemről "akarjuk megtudni, hogy az micsoda" - mondta.
Soros György brüsszeli látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: megdöbbentőnek tartja, hogy az EU vezetői egy pénzügyi spekulánst ilyen "ajnározásban", kitüntetésben, "megdicsőítésben" részesítenek.
Arra a kérdésre nemmel válaszolt, hogy nem merült-e fel, hogy találkozik Brüsszelben Sorossal.
A kormányfő a "sorosozást" azzal folytatta: Magyarországon azért vált sok rossz dolog megtestesítőjévé az üzletember, mert kétszer is megtámadta a pénzügyi rendszert: 1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t , és a devizahitelek idején is spekulált magyar pénzintézetek és a forint ellen. Emellett több más nemzeti valutát is megtámadott, ráadásul az eurónak mindig is ellenfele volt - jegyezte meg.
A szerdai európai parlamenti (EP) vitát, amelyen ő is felszólalt, úgy kommentálta: ha megtámadják Magyarországot, a miniszterelnöknek oda kell mennie, ahol ez történik, legutóbb ez a helyszín az EP volt, ahol meg kellett védeni az ország érdekeit. Az Európai Bizottsággal fennálló jogi vitákkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy míg Magyarországnak húsz körüli kötelezettségszegési vitája a brüsszeli testülettel, addig Németországnak több mint ötven. Ezt úgy értékelte, hogy "mi nem a balhés és a vitatkozó országok közé tartozunk".
Azzal kapcsolatban, hogy előző este szóban is gratulált Recep Tayyip Erdogan török államfőnek az alkotmánymódosításról szóló népszavazás sikeréhez, Orbán Viktor azt mondta: a török nép döntött egy népszavazáson, amelynek eredményét illendő elfogadni.
"Mi a józan ész politikáját folytatjuk", és az nem helyes, "hogy először adunk egy jó nagy baltát a török elnök kezébe, hogy védjen meg bennünket, majd utána hátul egy gombostűvel folyamatosan szurkáljuk, mert nem tetszik a kinézete".
A 2018-as büdzsét a munkából élő emberek költségvetésének nevezte, melynek javaslatát jövő kedden terjesztik a parlament elé. A kormányfő a fő intézkedések közül kiemelte a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelésének folytatását, a két gyermek után járó családi adókedvezmény mértékének növelését, továbbá az éttermi szolgáltatások, az internet és a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését. A munkát terhelő adók is csökkennek, és "a teljes foglalkoztatottságot meg fogjuk közelíteni" - mondta, hozzátéve, hogy a korábban meghirdetett életpályamodelleket - ami a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné szerint megbukott - szintén végigviszik.
