Amióta a kezembe került a párttá avanzsáló Magunkért Mozgalom képviselő-toborzó felhívása, megérett bennem az elhatározás, jelentkezem. Nem tudom, beérjem-e "mezei" képviselőséggel, vagy mindjárt valamilyen miniszteri bársonyszéket pályázzak? Persze jelentkezhetnék a párt miniszterelnök-jelöltjének is, de ezt még fontolgatom.
Korábban azt gondoltam, hogy az ország vezetéséhez némi közigazgatási ismeretek is kellenének, de be kell látnom, az új politikai „szereplők” nem kérnek sem a balosok, sem a jobbosok levitézlett „szakértőiből”. Politikusnak lenni már nem szakma.
A Magunkért Mozgalom szervezői sem várnak el semmiféle közigazgatási gyakorlatot a jelentkezőktől, mert akinek "előélete" van, azon nem kérhetnek számon politikai szüzességet. Fontos a magyar állampolgárság (migránsok kizárva!), legalább öt éves életvitelszerű „bentlakással” a képviselni szándékozott településen, felsőfokú végzettség, erkölcsi bizonyítvány (közpénzek leleplezett eltulajdonítása, korrupciós lebukás kizáró feltétel). Előny lehet valamilyen idegen nyelv ismerete (a Rigó utcai szuahéli vizsga is megteszi.)
Szigorú elvárás az együttműködési készség (feltehetően a párton belül), projektmunkában szerzett ismeret (egy tetőtér-beépítési projektben már részt vettem), szervezőkészség (akkor ebben is virítottam), jó kommunikációs képesség (újságíróként talán van némi gyakorlatom).
Bele is írom a motivációs levelembe: én vagyok az ideális jelöltjük. Hajlandó vagyok nyilatkozni is, ha megfizetnek (azaz: ha bekerülök a parlamentbe) csak Magunkért (na jó, magamért is) illő szorgalommal fogok szavazni.
