Az Európa Tanács intézményi családjához tartozó emberi jogi bíróság részben helyt adott Nagy Gábor panaszának, akit betöréses rablás miatt vettek őrizetbe 2013 tavaszán, majd végül tavaly el is ítéltek, és kilenc év börtönnel sújtottak.
A bíróság elutasította Nagy Gábor arra vonatkozó panaszát, hogy fogva tartása túlzott és indokolatlan lett volna. A magyar bíróság azért tartotta indokoltnak Nagy folyamatos fogva tartását, mert úgy vélte, hogy fennáll a szökés és a bűnismétlés veszélye, valamint nyomást gyakorolhat a tanúkra. Ezt a magyar hatóságok arra alapozták, hogy Nagy szökésben volt, amikor elfogták, megpróbált hamis alibit biztosíttatni magának, és a hatóságok már ismerték, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményt követett el, és nem volt munkája.
Egyetértettek ugyanakkor a strasbourgi bírák azzal, hogy a letartóztatása elleni fellebbezés során sérült Nagy Gábor tisztességes eljáráshoz fűződő joga, mert ügyvédje csak a letartóztatásról hozott bírói döntés után kapta meg az ügyészség kérvényét, melyben a vádhatóság az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérte. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 5000 euró (mintegy 1,5 millió forint) nem vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg, és 1900 euró (mintegy 600 ezer forint) perköltség megtérítésére is kötelezte a magyar államot. A döntés egyelőre nem jogerős, a panaszos és Magyarország is fellebbezhet.