Balogh Árpád, aki 2007 júliusa és 2008 szeptembere között volt megbízott projektigazgató, elmondta: 2007 végén és 2008 elején készült két szakmai anyag, amelyekben a beruházás leállítását javasolták. Ezt "a szakmailag előnytelennek tűnő" szerződésekkel, valamint "a fúrópajzs és az állomások közötti kapcsolatrendszer" bonyolultságával és szövevényességével indokolták.
Az anyagok a fővárosi vezetők elé kerültek, de mindkétszer "falakba ütköztek" - közölte. Balogh Árpád szerint a DBR Metró Projekt Igazgatóság az akkori létszámát, erőforrását és a szakmai "összeállítást" tekintve alkalmatlan volt a projekt lebonyolítására, arra, hogy a kohéziós alapból támogatást szerezzen. Közölte, ennek orvoslására tettek javaslatot, és erre fogadóképes is volt a főváros. A folyamat kimeneteléről azonban többet nem tud mondani - tette hozzá.
Balogh Árpád, a DBR Metró Projekt Igazgatóság volt igazgatója a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport ülésén a Városházán 2017. április 10-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Azzal kapcsolatban, hogy egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg, Balogh Árpád azt közölte: a határidőkre hivatkozással kapott a metróbiztoson keresztül utasítást arra, hogy ne indítsanak közbeszerzéseket. Elmondta azt is, hogy a 4-es metró ügye gyakran napirenden volt a főpolgármesteri kabinet ülésén, valamint azt is, hogy az állomások beépítése jóval olcsóbb lett az eredetileg tervezettnél.
A munkacsoport ülésére Balogh Árpád mellett meghívtak két másik volt igazgatót, Gulyás Lászlót és Klados Gusztávot is, de ők nem jelentek meg. Borbély Lénárd közölte, a következő ülésen Becker Lászlót szeretnék meghallgatni.
A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.
